Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kezdte meg. Bozókon s.-jegyzö, Hajasdon aljegyző lett. A háborút a 26. gy.-ezrednél az orosz fronton küzdötte végig. Egyszer súlyosan megsebesült. 100%-os rokkant. A nagy ezüst vit. érem, a Károly cs.-ker., a seb. érem, a háborús emlékérem tulajdonosa. Hadnagyi rangban szerelt le. 1917-ben Uny főjegyzőjévé választották meg. 1920ban Csév főjegyzője lett. 25 évi működés után 1935-ben vonult nyugalomba. 1935-ben megalapította Esztergomban forgalmi irodáját. Cséven a Hangya, a levente egyesület, a tűzoltó testület megalapítója és elnöke volt. Nevéhez fűződik a postahivatal felállítása. A megyei lapokban számos cikke jelent meg. Neje: Juhász Julianna, gyermekei: Erzsébet, Aranka és Gyöngyi. Halmos Antal községi főjegyző, Tóváros. Tarjánban 1883-ban született. Tanulmányait Tatán és Győrött végezte. Pályafutását a közigazgatási pályán kezdte meg. Felsögallán mint aljegyző, Tóvároson 1909 óta mint adóügyi jegyző működött. 1928 óta a község főjegyzője. A községi képv.-testület, a megyebizottság tagja, iparhatósági biztos, a Levente Egyesület, a r. k. egyházközség világi, az iskola gondnokságának, az óvoda felügyelő bizottsági elnöke. — Neje: Ghyczy Erzsébet, gyermekei: Balázs és Ágnes. Halmos József aljgyzö, Szomód. Tarjánon 1907-ben született. Középiskoláit Budapesten, a közigazgatási tanfolyamot Egerben végezte. Pályafutását Tarjánban kezdte meg. 1932-ben mint h. aljegyző Szomódra került. 1935 óta Szomód és Dunaszentmiklós községek aljegyzője. A Levente Egyesület tagja, a Lövész Egyesület titkára. Neje: Grábics Ilona. Régi megyei családból ered. Halom Géza körállatorvos, Nagyigmánd. 1908-ban Kisigmándon született. Tanulmányait Pápán és Budapesten végezte, 1934-ben nyert oklevelet és működését Nagyigmándon kezdte meg. Előbb magánorvosi, 1935-től pedig körállatorvosi minőségben. Körzetéhez tartozó községek: Nagyigmánd, Kisigmánd, Kocs, Mocsa, Szőny, Tárkány, Csép, Bana és a hozzátartozó puszták. Több társadalmi és kultúregyesület tagja, a NEP választókerületi titkára. Halom József malomtulajdonos, Nagyigmánd. Csíkszeredán 1904-ben született. 1929-ben a hajdúnánási ref. gimnáziumban érettségizett. A malom- és technikusipart tanulta ki. Szakképzettségét különféle malmokban fejlesztette. 1932 óta az édesapja által 1908-ban alapított malmot vette át, melyet azóta is vezet. Az Uri Kaszinó tagja. Neje: Gőbölös Rózsa, gyermeke: Éva. Neje oki. tanítónő. Halupka Lajcis kályhásmester, Baj. Tóvároson 1883-ban született. Iskolái elvégzése után a kályhásipart tanulta ki. Mint segéd Pozsonyban, Győrött, Balassagyarmaton, Kassán, Zólyomban, Bécsben, Budapesten dolgozott. 1925-ben Bajon letelepedett, ahol 748 1936 óta önálló mester. Háború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében 1915-ben orosz fogságba esett, 1921-ben tért vissza. Szakaszvezetői rangban szerelt le. Neje: Szám Erzsébet, gyermekei: Irén, Lajos. Dr. Halzl József cukorgyári irodafőnök, Ács. Szencen 1897-ben született. Jogi doktorátust a pozsonyi Erzsébet-tudományegyetemen 1919-ben nyert. 1922-ben elvégezte Bécsben a Hochschule für Welthandel főiskolát. Működését 1923-ban Németországban egy lübecki export cégnél mint levelezőosztályvezető kezdte meg. 1925—1930-ig az ercsii cukorgyár titkára volt. 1930-tól az ácsi cukorgyár igazgatósági titkára, majd irodafőnöke. 1915-ben bevonult a 10. vonatzászlóaljhoz. Mint hadnagy az orosz fronton küzdött. A koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. Községi. képv.-testületi tag, vm. törvényhatósági bizottsági póttag. Neje: Schummel Anna, gyermeke: József. Dr. Hamar Pál orvos, fogszakorvos, volt klinikai asszisztens, Esztergom. 1900-ban Kocson született, komárommegyei családból. Középiskoláit Tatán, egyeiemet Budapesten végzett. 1924-ben nyerte el orvosi diplomáját, szakképesítését a Stomatologiai klinikán nyerte. Az Országos Közegészségügyi Intézet gödöllői járásában megszervezte és vezette az iskolai fogászatot. A Poliklinika gyermekfogászati osztályának volt vezetője. Szaklapokban tudományos cikkei jelentek meg, „A gyermek fog- és szájbetegségeiről" írt tankönyve első az országban és általános érdeklődést keltett. Tizenkét éve folytat önálló gyakorlatot, 1937-ben került Esztergomba. A világháborúban az egyetemi zászlóaljban teljesített szolgálatot 1918 májustól az összeomlásig. Hamar Pál nyug. igazg.-tanító, Tóváros. 1869-ben született Szárföldön. Tanítói oklevelét 1888-ban nyerte Győrben. Babóth községben kezdte meg pedagógiai működését mint felekezeti tanító, majd Szovátra, Tamásira, Komáromba, Kocsra került és 1929-ben 41 évi munkássággal vonult nyugalomba, később Tóvároson telepedett le. Eredményes működéséért miniszteri elismerésben részesült. A városi r. kat. egyház tagja. Neje: Takács Anna, gyermekei: Anna oki. óvónő, Katalin, Magyarossy Józsefné, Pál fogorvos, aki a háborúból betegen tért haza, és József oki tanító, orosz fogságban szerzett betegsége következtében 1935-ben elhúnyt. Hamburger Antal róm. kat. plébános, Várgesztes. 1895-ben született Felsögallán. Tanulmányait Tatán, Győrben végezte és 1918ban szentelték pappá. Tatabányán kezdte el működését, onnan Nagymartonba, Vértessomlóra került és 1928-ban lett plébános. 1935-ben a várgesztesi r. kat. plébánia vezetésével bízatott meg. A világháborúban kórházi szolgálatot teljesített. A Levente Egylet elnöke, községi képv.-testületi tag,