Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

a zeneművészeti főiskolán zenetanári képesítést nyert. Kalocsán, Munkácson, Szegeden, Sárospatakon, Kőszegen tanítóképzöintézeti tanári, 1931-től az esztergomi érseki tanítóképzőnél zenetanári minőségben működött, í 11. működik ma is. Értékes zeneszerzői és zeneirodalmi munkásságot fejt ki, melyekkel többízben pályadíjat nyert. Háború alatt 8 hónapig a ö9. gy.-ezrednél az olasz froton harcolt. Fivére G. Lajos, az északi fronton hősi halált halt. Neje: Vichor Anna, lánya: Magdolna. Géber József gazdálkodó, Baj. 1869-ben Bajon született, ott végezte iskoláit is. Fiatalon kezdett gazdálkodni, jelenleg 28 hold saját földjét műveli. Hosszú évek óta virilis jogon a községi képviselőtestület tagja. — Neje: Goblencz Teréz, gyermekei: Ferenc, aki a 71. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz frontokon harcolt. Egyízben megsebesült, két bronz, kis ezüst vit. é., a Károly cs.-kereszt és a seb. é. tulajdonosa. 27 hónapig olasz fogságban volt, József fia pedig a 9-es tüzéreknél az olasz fronton küzdött. giczi-assakürti és ablanczkürti Ghyczy Elemér földbirt., felsőházi tag, Kisigmánd (Pusztaszentmihály). 1870-ben Pusztaszentmihályon született. Budapesten elvégezte középiskoláit, majd édesapja, G. József földbirtokos mellett elsajátította a gazdálkodást. 1894-ben vette át a 700 holdas birtok vezetését, melyet 1930-ban történt bérbeadásig vezetett. Háború alatt 1915-ben harctéri szolgálatra önként jelentkezett. A 4. tüzérezr. kötelékében az orosz és az oláh frontokon küzdött. A bronz vit. érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Zászlósi rangban szerelt le, a vármegyei törv. hatósági bizottság, a kisigmándi képv. testület virilis tagja, a kisgyűlés tagja. 1929 óta felsőházi tag, azonkívül vármegyei közigazgatási és örökös bizottsági tag. Fivérei közül Béla tényleges alezredes, a háborúban szerzett betegsége következtében hősi halált halt. Giacinto Jakab fűszer- és csemegekereskedő, Esztergom. Süttőn 1897-ben született. Iskoláit Komáromban végezte, majd kitanulta a szakmáját. Mint segéd Esztergomban képezte tudását. Az orosz fronton a 14. gy.-ezrednél fogságba esett, ahonnan 1918ban tér vissza. 1931-ben megalapította üzletét. A kereskedelmi társulat tagja. Neje: Bekő Mária, gyermekei: Miklós és Kató. Giber Mihály gazdálkodó, Tata. 1903-ban Tatán született. Iskolái elvégzése után elsajátította a gazdálkodást. Jelenleg 55 holdon önálló gazdálkodást folytat. Kiállításokon tenyészcsikóival I. díjat és elismerő oklevelet nyert. Édesapja, Giber Mihály, 1915ben Przemysl védelmében hősi halált halt. A gazdakör, a Tata-Tóvárosi Takarékpénztár, a tatai r. k. egyházközség választmányi tagja, a Hangya felügy. biz. tagja. Neje: Pácz Erzsébet, gyermekei: József és Mihály. Dr. Gimes Jenő orvos-fogszakorvos, Felsögalla. Nagykárolyban 1893-ban született. A tudományegyetemet Budapesten végezte.i Működését Budapesten kezdte meg, később Sárospatakon folytatta. 1927 május óta Felsőgallán rendel mint fogorvos. A világháborút az 51. gy-ezred kötelékében harcolta végig. Az arany érd. ker. a vit. é. szalagján, a kis ezüst vit. é., a Károly cs.-kereszt, a bronz vörös ker., a magyar és osztrák háb. eml. érem tulajdonosa. Emléklapos s. orvos, tart. hadnagy. A frontharcos csoport titkára, az orvosi kamara és a fogorvosok szövetségének tagja. Neje: Rosenberg Helén Ilona, gyermeke: Tamás-Sándor. Fivére Grosz Sándor hősi halált halt. Glatz Gyula polgármester, Esztergom. 1880-ban Apatinban született. Tanulmányait Budapesten és Kolozsvárott végezte el, ahol államvizsgát tett. 1907-ben kezdte közigazgatási pályafutását, amikor BácsBodrog vármegye aljegyzőjévé választották meg. A világháború alatt a 30. népf. ezredben teljesített frontszolgálatot három éven keresztül, majd 1918-ban az óbecsei járás főszolgabírája lett. A szerb megszállás után kiutasították. 1920-ban a közélelmezési minisztériumban teljesített értékes szolgálatot, majd 1923-ban Esztergomba került mint főispáni titkár. 1931-ben Esztergom szabad királyi megyei város polgármestere lett. nemes Glatz Viktor ny. ezredes, Budapest. 1877-ben született Budapesten. Katonai pályára készült és a Ludovika Akadémia elvégzése után csapattiszti szolgálatot teljesített. A világháborúban részt vett, rokkant lett és egyik szemevilágát elvesztette. Szomor község képv.-testületének tagja. Neje: kysdy-vásárhelyi Vásárhelyi Dalma. Glavanovits Pál ny. MÁV s.-tiszt, kékfestő és vegytisztító, Esztergom. 1890-ben Vas megyében született. Iskoláit Budapesten végezte, majd a MÁV-hoz került, ahol 1926-ig teljesített szolgálatot, amikor nyugdíjba vonult. Neje nevén 1922-től kék, kelmefestő és vegytisztító üzemet létesített, melyet most nejével közösen vezet. Részt vett a világháborúban a 18-as soproni honv. gy.-ezredben és az orosz és francia fronton harcolt, sebesült. Szakaszvezetői rangban szerelt le, a bronz vit. érem és a Károly cs.ker. tulajdonosa. Neje: Radics Mária. Fivére, Mihály az orosz fronton hősi halált halt. Dr. Godó József m. kir. cukorgyári főellenőr, Ács. Sárszentmihályon 1902-ben született. Középiskoláit a székesfehérvári cisztercita főgimnáziumban végezte, majd kitanulta a hentes- és mészárosipart. Később a pénzügyőrség kötelékébe lépett. 1924-ben II. o. vigyázó lett. Soronkívül fővigyázóvá nevezték ki. 1929-ben megszerezte az államtudományi doktorátust. 1931-től a selypi, 1934 óta az ácsi cukorgyár főellenőre. Neje: Hegedűs Katalin, gyermeke: Ágota. 740