Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

dést alapított, amely később átalakult vegyeskereskedéssé. Üzletében sógora, Bán József segédkezik. Dohányárusítással mint hadirokkant 1934 óta foglalkozik. A világháborúban a 83. k. gy.-ezreddel az orosz fronton harcolt és 1914-ben sebesülten esett fogságba. Hat évig szenvedett Szibéria különféle fogolytáboraiban. 50%-os rokkantként szerelt le. A Károly cs.-ker., seb. ér., háborús emlékérem, frontharcos- és hadirokkantjelvény tulajdonosa. Neje: Bán Terézia, gyermeke: József. Ecker Dezső férfiszabó mester, Dorog. 1889-ben Nagycigándon született. Iskoláit Liszkatolcsván végezte, a szabóipart Nagymihályon tanulta ki. Segédéveit Németország, Bécs, Breslau, Düsseldorf, Budapest jónevű mestereinél töltötte, ahol szaktudását fejlesztette és 1919-ben Pilisen lett önálló mester, 1936-ban pedig Dorogon telepedett le. Mérték után rendelésre és raktárra is dolgozik, műhelyéből ízléses, szép munka kerül ki. A háborúban az 1. honv. gy.-ezredben az olasz fronton harcolt, mint 100%-os rokkant szerelt le. A budapesti technológia tanfolyamát is elvégezte, az iparra több tanulót szabadított, kik elsőrendű erők lettek. Üzemét nejével: Weisz Erzsébettel közösen vezeti. Gyermekei: Kató és Magda. Az iparban kitüntetést is szerzett kiváló munkájáért. Eckstein Simon, az Eckstein Lajos és Fia cég beltagja, Esztergom. 1893-ban Nagysápon született. Középiskoláit Esztergomban, a keresk. akadémiát Budapesten végezte. Külföldön, tanulmányúton fejlesztette szaktudását. Mielőtt 1926-ban a családi cég kötelékébe lépett volna, a „Dr. Megyeri Mezőgazdasági Ipar Rt." kötelékében állott. A világháború alatt a 26. k. gy.-ezred kötelékében szolgált, a frontról betegen tért haza. A Károly cs.-ker. tulajdonosa. Felesége: Mermelstein Ilona. Edelényi Kálmán igazgató, kántor-tanító, Felsőgalla. 1882-ben Kecskéden született. Tanulmányait Tatán és Győrött végezte, ahol oklevelet nyert. A sopronmegyei Babóton kezdte el tanítói működését 1903-ban és 1904-ben került Felsőgallára. Az iskola első kinevezett igazgatója. A világháborúban a 31. h. gy.-ezredben az orosz fronton harcolt, ahol 1914-ben fogságba esett és 1921ben tért haza. Minden hazafias, egyházi és kulturális egyesület munkájában részt vesz, a helyi iparosiskolának is igazgatója. Neje: Bárdos Mária. Ede'krauth Jenő községi főjegyző, körjegyző, Kecskéd. Kecskéden 1882-ben született. Középiskoláit Tatán, Győrött és Pápán, a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte. Pályafutását a közigazgatási pályán Kecskéden kezdte meg, 1909 óta mint a község körjegyzője munkálkodik. A levente egyesület és a polgári lövészegvesület elnöke. Édesapja, néhai E. János 1851-ben Kecskéden született. 1909-ig szülőhelye körjegyzője volt. 1923-ban húnyt el. Dr. Eggenhofer Béla kórházigazgató, sebészfőorvos, Esztergom. Táton 1899-ben született. Középiskoláit Esztergomban, a tudományegyetemet Budapesten végezte. Di plomát 1925-ben nyert. Pályafutását a II. s sebészeti klinikán mint tanársegéd 1928-b; kezdte meg. 1930-ban az esztergomi kórh orvosa, 1933-tól főorvosa és igazgató azonkívül az OTI és OTBA szakorvosa. 1917-ben bevonult a 26. gy.-ezredhez. A/ olasz fronton hét hónapig harcolt, mint h; apródőrmester szerelt le. Jelenleg emlék' pos e. ü. hadnagy. A Károly cs.-ker. éh háborús emlékérem tulajdonosa. Két év óta várm. törv.-hatósági biz. tag. Neje: Csanády Lívia, gyermekei: Balázs és Tamás. Eggenhofer Dezső okleveles gépészmérnök, a Hercegprímási Mésztelepek és Terméskőbányák tulajdonosa, Süttő. 1900-ban Gyulafehérváron született. Középiskoláit Esztergomban, egyetemet Budapesten végzett, 1923-ban nyerte okievetét. A Schlickgyárban kezdte el működését és négy évet töltött a motorosztályon. 1927-ben mint üzemvezető került a céghez és 1935-ben tulajdonosa lett. Részt vett a háborúban és mint tart. hadnagy szerelt le. A fa- és tőzegtüzelésű szívógázmotorok és földgázmotorok tökéletesítése és kompressornélküli nyersolajmotorok kidolgozása terén két újítását a Schlick-gyár átvette és használja. Atyja f E. Aladár, a 26. cs. és kir. gy.-ezred aktív századosa a Kárpátok védelmében 1915 február 6-án halt hősi halált. Neje: Beck Margit komárommegyei családból ered, kinek atyja, f B. János m. kir. állatorvosfőfelügyelő volt Esztergomban. Gyermekei: Edit, Melinda és Aladár. Eggenhofer Jenő üveggyári igazg., Tokod. Garam-Mikolán született 1886-ban. Középiskoláit Nagyszombaton végezte, 1905 óta van az üveggyárnál, ahol mint gyakornok kezdte el pályafutását. Szaktudása és szorgalma csakhamar a gyár élére emelte és igazgatása alatt országos hírűvé fejlődött üzemet a modern üveggyártáshoz szükséges berendezéssel szerelte föl. Szociális érzékkel intézi munkásainak ügyeit. Részt vett a világháborúban a 33. tüzérezred kötelékében és küzdött az összes frontokon, számos kitüntetés tulajdonosa. A keresk. és iparkamara tagja, valamint a község képv.testületének is. Az üveggyári sportklub, az iskolagondnokság, Levente és a Tűzoltó Testület elnöke, minden hazafias, jótékony és kultúregyesület támogatója. Eglmayer József kisbirtokos, Ászár. 1875ben Ászáron született. Elemit Ászáron, három reáliskolát Győrött végzett, majd a vaskereskedői szakmát tanulta ki. Tudását mint segéd Győrött, Magyaróváron és Budapesten fejlesztette. 1902-ben Ászáron vegyeskereskedést nyitott, melyet 1918-ban a Hangyának adott át. Azóta gazdálkodással 720