Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

let tagja. Neje: Brilli Anna, gyermekei: László és Rózsa. Dr. divéki és kisbossányi Divéky István ügyvéd, vármegyei tiszti főügyész, Eszter­gom. Alsókubinban 1880-ban született. Kö­:épiskoláit Rózsahegyen, Pozsonyban és Lőcsén, az egyetemet Pozsonyban, Buda­pesten és Kolozsvárott végezte. Ügyvédi ok­evelet 1911-ben nyert. Pályafutását mint közjegyző és ügyvédjelölt Alsókubinban kezdte meg. 1903-ban Árva megye másod aljegyzője, később másod főjegyző és ár­vaszéki elnöke volt. Megszállás után Komá­rom helyetesített árvaszéki elnökévé, majd Komárom vármegye tiszi főügyészévé, 1924 óta az Egyesített Komárom és Esztergom vármegyék tiszti főügyészévé nevezték ki. 1914—1916 végéig a 2. lovas tüzérezrednél népfölkelő főhadnagyi rangban szolgálatot teljesített. Megszállás előtt az árvamegyei s 1921 óta a Komárom és Esztergom megyék törv. hat. bizottságának tagja. A vízivárosi egyházközség képv. test. tagja, a dorogi bá­nyaigazg. ügyésze, a kaszinó éveken át volt ügyvezető elnöke. Neje: szentkereszti és ba­ráti Huszár Margit, gyermekei: Egyed hit­oktató tanár, Katinka keresk. akadémiát végzett, Tibor érettségizett. Doba László uradalmi tisztviselő, Tata. Csákváron 1911-ben született. Tanulmányait a tatai kegyesrendi gimnáziumban és a bu­dapesti állami felső ipariskolában végezte el. Emléklapos zászlós. A tatai és tóvárosi polgári Lövészegylet tagja. nemes Dobay Pál oki. gyógyszerész, gyógyszertár tulajdonos, Csolnok. 1904-ben Jaworowon született. Középiskoláit Szarva­son, egyetemi tanulmányait Szegeden vé­gezte, diplomáját 1927-ben szerezte meg. Működését Szarvason mint oki. gyógysze­részsegéd kezdte meg. Később Szolnokon, Komáromban és Dorogon működött, majd 1935-ben megalapította Csolnokon gyógy­szertárát. 1929—1930-ig az l-es h. gy.-ez­red kötelékében katonai kötelezettségének eleget tett. Emléklapos zászlós. A közs. kép­viselőtestületének virilis jogon tagja. Neje: Wilsch Anna oki. tanítónő, gyermeke: Anna. Dobi János hentes- és mészárosmester, mester, Szőny. 1893-ban Szőnyben szüle­tett, iskoláit is ott végezte, ó-komáromban a hentes- és mészárosipart kitanulta és mint segéd Komáromban,Érsekújváron és Kispes­ten gyarapította tudását, Í920-ban megala­pította jelenlegi üzletét. A háborút az 5-ik huszárezreddel az orosz és olasz frontokon végigküzdötte, tizedesi rangban szerelt le. A bronz vit. érem, a Károly cs.-kereszt és a háborús eml. érem tulajdonosa. Neje: Papp Zsófia, gyermekei: Edit és Irén. Dobi László gazdálkodó, községi bíró, Szőny. 1879-ben Szőnyön született. Régi szőnyi családból ered, atyja mellett sajá­tította el a szakismereteit és 1904 óta ön­állóan gazdálkodik. A háborúban mint tüzér az orosz és olasz fronton harcolt, több ki­tüntetés tulajdonosa. A község bírája, a gazdakör elnöke, a Frontharcosok tagja, a Gazdák Bizt. Intézetének helyi képviselője. Neje: Rakó Zsófia, gyerrne: Zsófia, özv. Végh Jánosné. Dobos Imre oki. gazda, urad. intéző, Tata. Keszthelyen 1900-ban született. A gimnáziu­mot és a gazd. akadémiát Keszthelyen vé­gezte. 1923—1927-ig a Nemzetközi Borke­reskedelmi Rt. naszályi szölőbérgazdaság szolgálatában állott. 1927-től a tatai és tó­városi gr. Esterházy hitb. uradalom szol­gálatában áll mint gazdatiszt. 1918-ban a 20. h. gy.-ezredhez vonult be, összeomlás­kor leszerelt. Emléklapos hadnagy. A közs. mezőgazd. biz. elnöke, körzeti gazdasági tudósító, növényvédelmi helyi megbízott, közs. képv. test. tag, a tóvárosi helyőrségi tisztikaszinó és a tata-tóvárosi kaszinó egy­letnek tagja, stb. Neje: Bognár Ilona, gyer­mekei: Sylvia és György. Dóczi Klára sütőiparos, Tatabánya. Bu­dapesten született, középiskoláit is ott vé­gezte. 1918-ban Budapesten a 65. sz. pos­tahivatalnál mint telefonkezelő kezdte meg működését. 5 év elteltével a Jézus Szíve Nép­lányok intézetének szolgálatába állott, ahol 5 éven át munkálkodott. A pékipar kitanu­lása után 1926-ban Gyermelyen péküzletet alapított. 1931-ben Felsőgallára helyezte át üzemét, a felsögallai üzlet megtartása mel­lett, melyet társnője vezet, 1932-ben Uj­Tatabányán is péküzemet alapított. 5 dupla kemencéből álló higénikus üzemében jó mi­nőségű, ízletes kenyeret és péksüteményt ál­lít elő. Dodek József kőművesmester, építési vál­lalkozó, Bánhida. 1894-ben Bánhidán szü­letett. A felsőipariskolát Budapesten vé­gezte. 1928-ban önálló kőművesmester és épít. vállalkozó lett. 1934-ben letette a mes­tervizsgát. A bánhidai csendörlaktanya és számos nevezetesebb épület felépítése fű­ződik nevéhez. Résztvett a Horthy Miklós-út csatornázási munkálataiban is. Háború alatt az 5. hidászzászlóaljnál a szerb, olasz és albán frontokon küzdött, egy ízben megse­besült. A közs. képv. testület póttagja, az ipartestület tagja, az iparos és keresk. ol­vasókör alelnöke. Neje: Kukuda Hermin, gyermeke: Anna. Dómján Jáncs gazda, községi pénztáros, Neszmély. 1889-ben Neszmélyen született, ott végezte iskoláit is. Korán árvaságra ju­tott. Nehéz munka után 1920 óta önállóan gazdálkodik. Háborúban a 12. gy.-ezred kö­telékében az orosz és olasz frontokon har­colt, majd olasz lOgságba esett. Két bronz vit. érem és a Károly cs.-kereszt tulajdo­nosa. A legeltetési társulat és az erdőbir­tokosság pénztárosa. Neje: Magyar Mária, gyermeke: László. vitéz Dorogi József vendéglős, Dorog. 1885-ben Dorogon szül. Iskoláit Dorogon végezte, atyja mellett gazdálkodott, majd 1905-ben önként vonult be. A 6. vártüzérek­717

Next

/
Thumbnails
Contents