Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

let tagja. Neje: Brilli Anna, gyermekei: László és Rózsa. Dr. divéki és kisbossányi Divéky István ügyvéd, vármegyei tiszti főügyész, Esztergom. Alsókubinban 1880-ban született. Kö:épiskoláit Rózsahegyen, Pozsonyban és Lőcsén, az egyetemet Pozsonyban, Budapesten és Kolozsvárott végezte. Ügyvédi okevelet 1911-ben nyert. Pályafutását mint közjegyző és ügyvédjelölt Alsókubinban kezdte meg. 1903-ban Árva megye másod aljegyzője, később másod főjegyző és árvaszéki elnöke volt. Megszállás után Komárom helyetesített árvaszéki elnökévé, majd Komárom vármegye tiszi főügyészévé, 1924 óta az Egyesített Komárom és Esztergom vármegyék tiszti főügyészévé nevezték ki. 1914—1916 végéig a 2. lovas tüzérezrednél népfölkelő főhadnagyi rangban szolgálatot teljesített. Megszállás előtt az árvamegyei s 1921 óta a Komárom és Esztergom megyék törv. hat. bizottságának tagja. A vízivárosi egyházközség képv. test. tagja, a dorogi bányaigazg. ügyésze, a kaszinó éveken át volt ügyvezető elnöke. Neje: szentkereszti és baráti Huszár Margit, gyermekei: Egyed hitoktató tanár, Katinka keresk. akadémiát végzett, Tibor érettségizett. Doba László uradalmi tisztviselő, Tata. Csákváron 1911-ben született. Tanulmányait a tatai kegyesrendi gimnáziumban és a budapesti állami felső ipariskolában végezte el. Emléklapos zászlós. A tatai és tóvárosi polgári Lövészegylet tagja. nemes Dobay Pál oki. gyógyszerész, gyógyszertár tulajdonos, Csolnok. 1904-ben Jaworowon született. Középiskoláit Szarvason, egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, diplomáját 1927-ben szerezte meg. Működését Szarvason mint oki. gyógyszerészsegéd kezdte meg. Később Szolnokon, Komáromban és Dorogon működött, majd 1935-ben megalapította Csolnokon gyógyszertárát. 1929—1930-ig az l-es h. gy.-ezred kötelékében katonai kötelezettségének eleget tett. Emléklapos zászlós. A közs. képviselőtestületének virilis jogon tagja. Neje: Wilsch Anna oki. tanítónő, gyermeke: Anna. Dobi János hentes- és mészárosmester, mester, Szőny. 1893-ban Szőnyben született, iskoláit is ott végezte, ó-komáromban a hentes- és mészárosipart kitanulta és mint segéd Komáromban,Érsekújváron és Kispesten gyarapította tudását, Í920-ban megalapította jelenlegi üzletét. A háborút az 5-ik huszárezreddel az orosz és olasz frontokon végigküzdötte, tizedesi rangban szerelt le. A bronz vit. érem, a Károly cs.-kereszt és a háborús eml. érem tulajdonosa. Neje: Papp Zsófia, gyermekei: Edit és Irén. Dobi László gazdálkodó, községi bíró, Szőny. 1879-ben Szőnyön született. Régi szőnyi családból ered, atyja mellett sajátította el a szakismereteit és 1904 óta önállóan gazdálkodik. A háborúban mint tüzér az orosz és olasz fronton harcolt, több kitüntetés tulajdonosa. A község bírája, a gazdakör elnöke, a Frontharcosok tagja, a Gazdák Bizt. Intézetének helyi képviselője. Neje: Rakó Zsófia, gyerrne: Zsófia, özv. Végh Jánosné. Dobos Imre oki. gazda, urad. intéző, Tata. Keszthelyen 1900-ban született. A gimnáziumot és a gazd. akadémiát Keszthelyen végezte. 1923—1927-ig a Nemzetközi Borkereskedelmi Rt. naszályi szölőbérgazdaság szolgálatában állott. 1927-től a tatai és tóvárosi gr. Esterházy hitb. uradalom szolgálatában áll mint gazdatiszt. 1918-ban a 20. h. gy.-ezredhez vonult be, összeomláskor leszerelt. Emléklapos hadnagy. A közs. mezőgazd. biz. elnöke, körzeti gazdasági tudósító, növényvédelmi helyi megbízott, közs. képv. test. tag, a tóvárosi helyőrségi tisztikaszinó és a tata-tóvárosi kaszinó egyletnek tagja, stb. Neje: Bognár Ilona, gyermekei: Sylvia és György. Dóczi Klára sütőiparos, Tatabánya. Budapesten született, középiskoláit is ott végezte. 1918-ban Budapesten a 65. sz. postahivatalnál mint telefonkezelő kezdte meg működését. 5 év elteltével a Jézus Szíve Néplányok intézetének szolgálatába állott, ahol 5 éven át munkálkodott. A pékipar kitanulása után 1926-ban Gyermelyen péküzletet alapított. 1931-ben Felsőgallára helyezte át üzemét, a felsögallai üzlet megtartása mellett, melyet társnője vezet, 1932-ben UjTatabányán is péküzemet alapított. 5 dupla kemencéből álló higénikus üzemében jó minőségű, ízletes kenyeret és péksüteményt állít elő. Dodek József kőművesmester, építési vállalkozó, Bánhida. 1894-ben Bánhidán született. A felsőipariskolát Budapesten végezte. 1928-ban önálló kőművesmester és épít. vállalkozó lett. 1934-ben letette a mestervizsgát. A bánhidai csendörlaktanya és számos nevezetesebb épület felépítése fűződik nevéhez. Résztvett a Horthy Miklós-út csatornázási munkálataiban is. Háború alatt az 5. hidászzászlóaljnál a szerb, olasz és albán frontokon küzdött, egy ízben megsebesült. A közs. képv. testület póttagja, az ipartestület tagja, az iparos és keresk. olvasókör alelnöke. Neje: Kukuda Hermin, gyermeke: Anna. Dómján Jáncs gazda, községi pénztáros, Neszmély. 1889-ben Neszmélyen született, ott végezte iskoláit is. Korán árvaságra jutott. Nehéz munka után 1920 óta önállóan gazdálkodik. Háborúban a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz frontokon harcolt, majd olasz lOgságba esett. Két bronz vit. érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. A legeltetési társulat és az erdőbirtokosság pénztárosa. Neje: Magyar Mária, gyermeke: László. vitéz Dorogi József vendéglős, Dorog. 1885-ben Dorogon szül. Iskoláit Dorogon végezte, atyja mellett gazdálkodott, majd 1905-ben önként vonult be. A 6. vártüzérek717