Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Halászati Társaság, a Nemzeti Munkavédelmi Osztag helyi elnöke, a frontharcosok alelnöke, a Régészeti Társulat választmányi tagja, ezenkívül a város számos társadalmi és kulturális egyesületében vesz részt. Kezdeményezésére több iskola létesült, a már meglévőket kibővítették, szobrokat emeltek és számos városfejlesztéshez szükséges intézmény alakult. A reáliskola fejlesztése, új sporttelep és a dunai strand, a feketehegyi menedékház, a Fári kút és a Csurgókút kiépítése nevéhez fűződik. Neje: Lindtner Rafaela, gyermekei: Miklós, Mária, Károly, Rafaela és Juliska. néhai Brenner Ferenc takarékpénztári ig., Esztergom. 1866-ban Esztergomban született. Középiskoláit Esztergomban, az akadémiát Bécsben végezte el. Pályafutását Bécsben kezdte, majd Esztergomba került, ahol 46 évig működött, mint igazgató 1934ben ment nyugdíjba és 1935-ben húnyt el. Neje: waldthurmi Lang Ilona, gyermekei: Ilona, Badinszky Lászlóné, Gyula és Irén, Tömössy Józsefné. Brenner József magánzó, Esztergom. 1873ban szül. Esztergomban. Középiskoláit Esztergomban, a keresk. akadémiát Pozsonyban végezte el. Tanulmányait Bécsben és Németországban végezte és kereskedelmi pályán működött Bécsben, majd édesatyja, néhai Brenner Józseffel közösen fűszer- és gyarmatárú nagykereskedők voltak. Részt vett a világháborúban, az orosz fronton harcolt, betegen került haza. A legrégebbi esztergomi cégek közé tartozik. 1928-ban a cég 102 évi fennállás után szűnt meg, mint családi cég. Az esztergomi kereskedelmi életben vezető szerepet töltött be. A kereskedelmi egyesület elnöke volt éveken keresztül, azonkívül több társadalmi és kultúregyesület működésében vett részt. Volt iparkamarai tag, a városi képv.-testületnek virilis tagja, az Esztergomi Sport Clubnak volt elnöke. Brenner Júlia zongoratanárnő, Esztergom. A Nemzeti Zenedében végbizonyítványt nyert. Tanárai: Rennebaum Auguszta, Tomka István. Magánzongoraiskolájában 30 év óta fejt ki pedagógiai tevékenységet. Növendékeivel hangversenyeket rendez. Jótékonycélú hangversenyeken és kultúrestéken éveken át mint szólista működött közre. A vármegyei Népművelési Bizottság tagja, ahol a zenét, mint a népmüvelés és lélekformálás hathatós eszközét szóval és írásban propagálja. Breuer Pál divatárukereskedő, a Breuer Lázár cég tulajdonosa, Alsógalla. 1909-ben Alsógallán született. Iskolái elvégzése után a kereskedelmi pályán Tóvároson és Budapesten fejlesztette szaktudását és 1931 óta vezeti a község egyik legrégebbi divatáru üzletét, melyet néhai Nobel Mór alapított, majd benősülés folytán Breuer Lázár vezetett tovább 1930-ig, amikor Pál fiának adta azt át. Üzlete városi nívójú, a környék kedvelt bevásárlási forrása. B. Pál az Iparosok és Keresk. Körének ellenőre, a Tatabányai Sport Club tagja. Neje: Burger Róza, aki részt vesz az üzlet vezetésében. Édesatyja: Breuer Lázár Bakán született, Esztergomban, Tatan és Győrben fejlesztette szaktudását, majd néhai Nobel Bertát véve feleségül, átvette az apósa által alapított üzlet vezetését, melyet 1930-ban fiának adott át. Részt vett a háborúban, az orosz és olasz fronton harcolt, számvivőőrmesteri rangban szerelt le, több kitüntetés tulajdonosa. Gyermekei: Jolán, férj. Burger Lajosné és Pál. Brutsy Jenő likőr- és szeszgyáros. Esztergomban született 1886-ban. Középiskolái elvégzése után tanulmányait a bécsi kereskedelmi akadémián fejezte be. Utána féléves tanulmányutat tett Európában és Amerikában, majd belépett édesatyja százéves üzletébe, amelyet tizennyolc évig atyjával, azóta pedig egyedül vezet. Cége országos hírnévre tett szert, több kül- és belföldi oklevél és kitüntetés tulajdonosa. Törvényhatósági bizottsági, városi képv.-testületi és iparkamarai tag, a Kereskedelmi Társulat társelnöke. Brüll Ignác ácsmester, építési anyagkereskedő, Tóváros. 1859-ben a trencsénmegyei Namócon szül. Középiskoláit Pozsonyban végezte. 1889-ben telepedett le Tóvároson, ahol jelenleg is fennálló cégét megalapította. Tóváros törvénybírája 1894 óta megszakítás nélkül, Komárom megye törv.-hat. biz. tagja volt éveken át. 1932-ben miniszteri elismerésben részesült 40 éves törvénybírói működése alkalmából. Több társadalmi és kultúregyesület tagja még ma is. Ütvén éves munkásságának elismeréséül a győri Keresk. és Iparkamara elismerő oklevéllel tüntette ki. Neje: Weiss Róza, gyermekei: György és dr. János. András nevű fia 1917-ben az orosz harctéren halt hősi halált, mint a 7. tüzérezred katonája. bánáti Buchner Antal zeneszerző, volt városi zeneiskolai igazgató, főszékesegyházi karnagy, Esztergom. 1882-ben Torontál megyében Kistószegen szül. Szegeden tanítói oklevelet nyert, majd a budapesti Zeneművészeti Főiskolát végezte el. Pályafutását a Zeneművészeti Főiskolán kezdte el, majd Szepeshelyre és Szatmárnémetibe került mint énektanár és városi zeneiskolai tanár. 1911-ben került Esztergomba és mint theológiai éhektanár kezdte el működését és a városi zeneiskola igazgatója lett, melyet kilenc évig vezetett. Több, mint ezer önálló zeneművet alkotott. A „Katholikus Kántor" című lap volt főszerkesztője. 1916-ban alapította meg az esztergomi zeneegyletet. Színdarabokat, verseket zenésített és dalai állandó műsorszámai a magyar hangversenyeknek. Számos kiüntetést kapott, pályadíjakat nyert. A Zeneszerzők és Szövegírók Lapja, a Nemzeti Kultúr Egyesület V. jubiláris évének megünneplésére rendezett orsz. 704