Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kör elnöke 6 év óta. Neje: Augusztin Giziella. Gyermeke: Irén, középisk. érettségit tett. Bányay Lajos (Polánski) ny. m. kir. h. alezredes, Esztergom. Miskolcon született 1887-ben. Tanulmányait a nagyváradi hadapródiskolában végezte. Katonai pályafutását Miskolcon a 10. h. gy.-ezred kötelékében kezdte 1906-ban. Miskolcról 1910-ben Besztercebányára helyezik át. A világháború kitörésekor mint főhadnagy kerül ezredével az orosz, majd az olasz frontra, ahol 1916ban hadifogságba esett. 1918-ban tért haria. A háború után a magyar nemzeti hadseregben 1935-ben történt nyugalomba vonulásáig szolgál. 30 évi katonai szolgálat után vonult nyugalomba. 1936 óta esztergomi lakos. A legfelsőbb elismerés, a Károly cs.kereszt, a háb. eml. érem, a 25 éves tiszti szolg. emlékérem, stb. tulajdonosa. Neje: Nagy Etelka. Gyermeke: Éva. Banyai Gábor bányaintéző, Környebánya. Barcs községben született 1908-ban. Kaposvárott felsőkereskedelmi iskolát végzett. 1927-től 1932-ig katonai szolgálatot teljesített. Azután a nádujfalusi kősr<énbányánál dolgozik 1 évig, utána Mórott 1 évig, 1935 óta pedig Környebányán működik. A bányaüzem adminisztrációja és a pénztárkezelés tartozik hatáskörébe. özv. Bányi Lajosné szik vízgyáros, Bánhida. A szikvízüzemet néhai edesatyjától, Szkrinyar Jórseftől örökölte. Berendezése modern és higiénikus. Napi átlagteljesítménye 4—500 liter. Férje 1933-ban halt pl s azóta egyedül vezeti az üzemet. Gyermekei: Teréz és Lajos. vitéz Bányoczky János gazdálkodó, Ács. 1891-ben született Ácson. 1910-ben lett önálló gazda. Jelenleg 16 kat. hold vitézi telken és 22 hold bérelt földön gazdálkodik. Édesatyja Bányóczky János volt ácsi molnármester és gazdálkodó, aki a róm. kat. egyházközségnek jelenleg is iskolaszéki tagja. 1914-ben az általános mozgósításkor bevonult katonának és az orosz és olasz harctereken 32 hónapig küzdött szakaszvezetői rangban. Kétszer súlyosan sebesült. Kitüntetései: I. o. ezüst és bronz vit. érmek, valamint a Károly cs.-kereszt. Vité.zé 1924-ben avatták. A rk. egyházközség tanácstagja, volt leventeoktató. A nemzeti hadseregben is szolgált. Neje: Szűcs Mária. Gyermekei: ifj. vitéz János leventeoktató, István, Mária és Lajos. Bányóczky József gazdálkodó, Ács. 1893ban született Ácson. 1923 óta gazdálkodik önállóan. Haszonállataira nagy súlyt helyez, azokkal kiállításon is részt vett. Lova törzskönyvezve van. A világháborúban a 15. tüzérezrednél szolgált. Az orosz és olasz fronton harcolt. 42 hónapi frontszolgálata van. Kitüntetése: bronz vit. érem, Károly cs.kereszt, szolgálati vaskereszt. Mint főtüzér szerelt le. Öt év óta választott tagja a községi képv. testületnek. Tagja a Gazdakörnek. N,eje: Zsebök Erzsébet, kinek első férje, Bokréta János, 1914-ben az orosz harctéren halt hősi halált. Gyermekei: József és Mihály és mostohafia: Bokréta János. Bányóczki József hentes- és mészárosmester, Szőny. 1907-ben Srőnyön született. A hentes és mészáros ipart Szönyben tanulta ki. Mint segéd,, mesterénél és Felsögallán gyarapította szaktudását. 1932-ben lett önálló és megnyitotta üzletét, melyben minden szakmai árut tart. Azok saját vágásúak és saját készítmények. A szőnyi ipartestület húsipari szakosztályának elnöke. Atyja: B. István gazdálkodó, anyja: Csősz Er.sébet. Neje: Kemény Anna. Gyermekei: József, Irén és Anna. Bárány Szilárd oki. gyógyszerész, az „Isteni Gondviselés" gyógyszertár tulajdonosa, Pilismarót. Szarvason 1905-ben született, oklevelét 1927-ben nyerte ,el. Püspökladányban, Szarvason gyakorolt, majd 1935-ben Pilismaróton telepedett le. A községi képv. test. virilis tagja. Neje: Józsa Etelka. Bárdy Ernő urad. intéző, Szend. Nagyszebenben, 1903-ban született. Középiskoláit Békéscsabán, a gazdasági főiskolát Bécsben végezte. Működését a br. Hatvany gazdaságában kezdte meg Pápán, majd 1936-ban Szend községbe került, ahol a Richter Frigyes vm. biz. tag uradalmának vezetője lett. A Magyar Gazdatisztek Orsz. Egyesületének tagja. Bárdos József ny. el. isk. tanító, iparisk. igazgató, a női ker. szaktanfolyam igazgatója, Esztergom. 1872-ben született Esztergomban. Iskoláit Esztergomban végezte. Pályafutását Bars megyében, Lidec nevű községben kezdte 1890-ben. Onnan 1892ben választották kántortanítóvá. Itt 1895-ig működik, amikor is Annavölgybányára került, ahol igazgató-tanító lett. 1908-ban jött Esztergomba és ott előbb mint tanító, később 20 éven keresztül mint az iparos és kereskedői tanonciskola igazgatója és a női ker. szaktanfolyam igazgatója tevékenykedik. 44 évi szolgálat után 1934-ben vonult nyugalomba. A magyar nyelv tanítása terén Annavölgybányán elért sikereiért háromszor részesült kitüntetésben. A Magyar Tudományos Akadémia előterjesztésére 1933-ban elnyerte a Wodiáner-díjat. Nyugalomba vonulásakor miniszteri elismerést kapott. Tanügyi, ipari, kereskedelmi és szociális tárgyú cikkei jelentek meg a helyi és főv. lapokban. A világháború alatt a 14. h. gy.-ezr. kötelékében az orosz hadtápterületen teljesített katonai szolgálatot 1916-ig. Neje: Urbanek Anna. Gyermekei: Béla, József, Miklós, De:'SŐ, Anna. Gyula fia orosz hadifogságban szerzett betegsége következtében 1930-ban meghalt. Báthy Béla ny. vezetőjegyző, Esztergonv Léván született 1857-ben. Léván végezte iskoláit, s ott tanítói oklevelet nyert. Előbb Ebed községben tanítóskodott, 1878-ban azonban átmegy a tanügyi pályáról a köz690