Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

mint káplán kezdi el működését, majd Nógrád megyébe mint plébános, ahonnan Érsekvadkertre már mint esperes-plébános került. 1909-ben lett tiszteletbeli kanonok, 1934-ben Esztergomban valóságos kanonok lett. 1928-ban a közéletben kifejtett érdemei elismeréséül kormányfőtanácsosi címet nyert el. Balla György építési vállalkozó, vm. th. biz. tag, Tóváros. 1892-ben Tóvároson született. Középiskoláit Tatán végezte. 1918 óta önálló építési vállalkozó. Számos közés magánépület munkája fűződik nevéhez. A világháborúban a 6-os cs. és kir. tüzérezredben a szerb, olasz és francia fronton szolgált. Sebesüli. Mint emléklapos főhadnagy szerelt le. Három signum laudis a kardokkal, bronz vit. érem és Károly cs. k. tulajdonosa. A vármegye törvényhatóságának hat éve választott tagja. Virilis képv. test. tag, a Ker. és Iparkamara választmányi tagja, a Tatai Ipartestületi Szék elnöke, a Tatai A. C. társelnöke. A frontharcosok alelnöke. Neje: Schlésinger Ilona. Gyermekei: Mária és Tibor. Dr. Balla János orvos, Tata. 1885-ben Dunaadonyban született. 1907-ben nyerte orvosi diplomáját. 1909 óta működik Tatán. A világháborúban mint ezredorvos teljesített szolgálatot. Kitüntetései: a Ferenc Jó:sef-rend lovagkeresztje, signum laudis a kardokkal, koronás arany érdemkereszt, Károly is. ker., vörös kereszt érdemkeresztje és a háborús emlékérem. Felesége: Kohn Anna. János fia mérnök. Ballabás Sándor református tanító, Ete. 1911-ben Szomoron született. Középiskoláit Tatán végezte, tanítói oklevelét Nagykőrösön nyerte el. Mint tanító Dunaalmáson kezdte el működését, majd 1936-ban Étére került. A Levente Egyesület főoktatója, a ref. egyház presbitérium főjegyzője, hazafias és kulturális egyesületek támogatásában résr t vesz. Balassa Nándor községi főjegyző, Vértessomló. 1902-ben Kömlődön született. Középiskoláit Tatán végezte, és mint jegyzőgyakornok Kömlődön kezdte el működését, majd a közigazgatási tanfolyam elvégzése után, mint aljegyző működött tovább. 1933ban Vértessomló község főjegy:ője lett. A Levente Egyesület, a Polgári Lövészegyesület, valamint az Önkéntes Tűzoltó Testület elnöke. Béla nevű fivére az orosz fronton 1916 június 5-én halt hősi halált. Neje: Pethő Eszter. Dr. Balassa Sándor körorvos, OTI körzeti kerületi orvos, Kisbér. Alsószombatfalun 1894-ben született. Középiskoláit Pápán, az egyetemet Budapesten végezte. 1921-ben került Kisbérre, mint körorvos. A Máv. és Stefánia gyermekorvosa. Részt vett a világháborúban a 69. k. gy. ^T.-ben az orosz, olasz fronton, mint e.-ügyi hadnagy szerelt le, több kitüntetés tulajdonosa. A kisbéri dalárda volt elnöke, valamint a sportegyesületnek is. Neje: Krőczer Margit. Gyermekei: László, Ferenc és Zsuzsanna. balázsi Balásy Bertalan ny. cukorgyári felügyelő, Ács. 1859-ben Barabáson született. Középiskoláit Beregszász és Máramarosszigeten végezte. 1884-ben lép állami szolgálatba és Máramarosszigeten mint végrehajtó kezdi el működését. Innen Aranyosmarótra, majd Veszprémbe és Eperjesre helyezték át és 1889-ben cukorgyári ellenőrzéshez névérték ki, mely minőségben az ország több gyárában teljesített szolgálatot. 1906-tól 1921-ig működött az ácsi cukorgyárnál és felügyelői rangban 42 évi szolgálat után ment nyugdíjba. Felesége: Kustyán Mária, ácsi családból származik, kinek fivére, Kustyán János a világháborúban hősi halált halt. Egy gyermeke van: Margit. Bató István községi állatorvos, körállatorvos, Felsögalla. 1899-ben Kolozsvárott született. A gimnázium négy osztályát Kolozsvárott, hadapródiskolát Budapesten és Kassán végezte, és Selmecbányán érettségizett. Az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte el. 1926-ban kezdte el működését mint magánállatorvos és még ugyanabban az évben községi állatorvosnak választották meg. 1936-ban körállatorvos lett. Működése Felsögalla, Tatabánya és Alsógalla községek területe. A világháborúban az 51. közös gy.-ezredben a francia fronton harcolt, mint hadapródjelölt őrmester szerelt le. Az evangélikus egyház presbitere, a községi képviselő testület tagja. Neje: Nagy Ilonka. Gyermeke: László. galántai dr. Balogh Albin gimn. igazgató, bencés házfőnök, Esztergom. 1887-ben Kassán született. Középiskoláit Ungváron és Győrött, teológiát Pannonhalmán végezte. Tanári képesítést 1911-ben Budapesten nyert. Mint tanár Győrött kezdte el működését, onnan Pannonhalmára, majd 1915ben Esztergomba került. 1928—29 telén Rómában működött. 1930—33. években a pápai rendház főnöke és a gimnárium igazgatója volt. 1933-ban ismét Esztergomba került mint házfőnök és igazgató. Számos önálló műve jelent meg. Nevezetesebbek: A magyar pénz története az Árpádok idején, Művelődés Magyarország földjén a magyar honfoglalás előtt, Ország és nyelv a magyar történelemben, őskereszténység Magyarországon. Srámos egyházi és világi irodalmi cikke jelent meg, jelenleg is Szent István korával és Esztergom városának archeológiájával foglalkozik. Több vármegyei és városi bizottság tagja. A Történelmi séta Esztergomban c. műve második kiadásban is megjelent, 1936-ban. Édesatyja néhai galántai" Balogh Tibor Károly pénzügyi főtisztviselő, édesanyja néhai Zachradnik Paulina volt. Balogh Béláné szül. Kováts Mária vezető óvónő, Kisbér. Belováron született. Középiskolákat Pápán, óvónőképzőt Budapesten végezte el. Mint házitanító kezdte működé683