Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

bajmóczi Apáthy Gyula ny. főjegyző, Esztergom. Rudnok községben született 1870-ben. Középiskoláit Kassán és Budapesten végezte. Jegyzői oklevelét Esztergomban szerezte meg 1896-ban. Közigazgatási pályáját Kesztölczön kezdte, mint jegyzőgyakornok, majd mint körjegyző u. o., továbbá Csév és Szentlélek községekben működött. 23 évi szolgálat után 1915-ben ment nyugalomba, ösi nemesi családból származik, egyik őse, Apáthy András ezredes nyerte a nemességet a haza védelmében teljesített szolgálataiért. Neje: TállayFranciska. Gyermekei: Gyula, Gábriella, Halmássy Árpádné, gyáros neje Amerikában, Imre, Mária, özv. dr. Bányai Kornélné középisk. tanárné, és Kálmán. Aranyossy Ferenc ny. rk. kántortanító, Mogyorósbánya. 1884-ben született Bajta községben. Á tanítóképzőt Esztergomban végezte. Működését Lovászpatonán kezdte meg. További működési helyei: Böhönye, őrmező és végül Mogyorósbánya, ahova 1905-ben került és onnan ment nyugalomba 1925-ben 22 évi szolgálat után. A világháború alatt az orosz harctéren a 26. gy.-ezred kötelékében küzdött, de orosz hadifogságba esett és csak 1918-ban tért haza. Intenzíven foglalkozik méhészettel és az esztergomi járási méhészeti egyesület alelnöke. Neje: Petrik Margit oki. tanítónő. Gyermeke: Ferenc-Pál. Arató Árpád m. kir. honvéd főszámvevő, Esztergom. 1890-ben született Márianosztrán. Középiskoláit Szabadkán végezte. Azután a katonai pályára lépett és bevonult a cs. és kir. 26. gy.-ezredhez Győrbe. A kiképzés és a számvevői tanfolyam elvégzése után mint katonai számvevő teljesített szolgálatot Győrben. 1914-ben ezredével együtt az orosz frontra kerül az V. hadtest II. hadseregéhez, ahol 42 hónapig teljesít szolgálatot mint katonai számvevő. Kitüntetései a koronás ezüst és koronás vasérdemkereszt, a cs. és kir. 10 és 20 éves szolg. kereszt, magyar és osztrák háborús emlékérem. 1924 óta katonai főszámvevő. Neje: Tóth Róza, esztergomi eredetű. Gyermekei: Borbála, Klára, Árpád. Asoth Lajosné M. kir. postamester, Kocs. Középiskoláit Somorján és Tatán végezte. 1923-ban lépett a M. Kir. Posta szolgálatába. Működését Kocs községben kezdte meg. 1929-ben kiadónő, 1934-ben postamesternő lett. Édesatyja néhai felsőbátkai Bátky Sándor a község első postamestere volt 1910-ig. Utána felesége nemesocsai Szelle Margit lett a postamester, aki 1934-ig működött. Aszódi Tóth Ernő sütőmester, Esztergom. Budapesten született 1915-ben. Iskoláit Budapesten végezte, majd a sütőipart tanulta. Mint segéd'Budapesten és Mátyásföldön fejlesztette szaktudását. 1937-ben lett önálló, miután sikerrel kiállotta a mesteri vizsgát. Esztergomban letelepedvén, átvette és modernizálta a régi Dóczy-féle pékséget. Önállóságát saját erejéből és szorgalmából érte el. néhai nemes Asztalos Béla vármegyei alispán, Komárom, ősrégi komárommegyei nemes családból született 1867-ben Komáromban. Középiskoláit Komáromban, az egyetemet Budapesten végezte. Közigazgatási pályáját Ógyallán kezdte mint gyakornok, majd a tatai járásban volt szolgabíró alig 22 éves korában. Majd Komárom vármegye főjegyzőjévé, 1918-ban pedig vármegyei alispánná választatott. Ezt a tisztségét az Esztergom megyével való egyesítésig viselte. 1928-ban Komáromban halt meg. Katonai szolgálatát a varasdi ulánus ezrednél és a váci honvédhuszároknál teljesítette és mint hadnagy szerelt le. Elnöke volt a Jókai Egyesületnek, valamint tanácsbírája a református egyháznak és tulajdonosa a II. o. polgári hadi érdemkeresztnek. Édesatyja: néhai Asztalos Aba kúriai bíró, édesanyja: néhai breznóbányai Mikovényi Lujza volt. Neje: aranyosi Aranyossy Margit, akinek nemessége az 1200-as évekbe nyúlik vissza. Auer Ferenc O. K. H. könyvelő, Felsőgalla. 1883-ban született Felsőgallán. Iskoláit Felsőgallán és Tatán végezte. Régi felsögallai család leszármazottja. Iskoláinak befejezése után a kereskedelmi pályát választotta és a Hangya üzletvezetője volt 12 évig. Az O. K. H. alkalmazásában 1911 óta áll, előbb mint s. könyvelő, 1930 óta pedig mint felelős könyvelő. A háború alatt a 4. h. tüzérezrednél, majd a 37. nehéz tüzérezrednél szolgált. Volt az orosz és román fronton, mint tűzmester szerelt le. Felesége: Áprily Karolin. Gyermekei: Karolin, Margit, Mária, Gizella, Béla. Auer Sándor kőbánya tulajdonos és kőfaragó mester, Süttő. Süttő községben született 1883-ban, s ugyanott végezte iskoláit. Kitanulta a kőfaragó mesterséget. Mint segéd Magyarországon és külföldön gyarapította ismereteit és tökéletesítette szaktudását. 1906-ban önállósította magát Süttőn, ahol kőbányát bérelt, 1923-ban ugyanott lett köbányatulajdonos, miután előbb még Szegeden is alapított egy üzemet. Üzemében épületmunkák, szobortalapzatok, szobornyersanyag kitermelésével foglalkozik. A háború alatt katona volt és a 7-es árkász ezred kötelékében az olasz és román harctereken küzdött. Virilis jogon tagja a községi képviselőtestületnek. Neje: Csombay Róza. Gyermekei: Rózsa, Erzsébet, Sándor és Teréz. Dr. Aulich Sándor MÁV főintéző, állomásfőnök, Bánhida. Nagyborosnyón született 1889-ben. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen, az egyetemet Budapesten végezte. Működését Hatvanban kezdte meg. Onnan Pásztora, majd Brassóba kerül. Budapesten elvégezvén a tanfolyamot Bicskére helyezik, majd Száron 679