Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Mint hitoktato a budapesti Szent Imre-kollégiumban 10 éven át működött, majd a budapesti krisztinavárosi plebania kapianja lett. 1937-ben pedig az esztergomi vízivárosi plébánia vezetője lett. A szenttamási r. katíi. polgári olvasókör elnöke, a közjótékonysági bizottság tagja, iskolaszéki tag. Irodalmi működést fejt ki egyházi, vallásos, pedagógiai, szociológiai iranyban. Alpar üyuia tanító, Tokod. lÜÜ4-ben Romándon született. Középiskoláit Pápán végezte és u. o. 1926-ban nyert oklevelet. A Tokod—Altárói Dalkör karnagya, r. kath. kantor, a dalos bizottság választmányi tagja. Felesége: Ganz Hedvig. Gyermekei: Gyula és Hedvig. Altspach Károiy Lajos ny. m. kir. százados, hsztergom. 1880-ban Kóburgon (Németország) született. Középiskoláit Baján végezte, majd 1901-ben az 52-es cs. és kir. közös gy. ezredhez Pécsre vonult be. Az önkéntesi év leszolgálása után a hadsereg kötelékében maradt, a háború kitörésekor mint főhadnagy az építész-osztaghoz kerüit és a negyedik hadtest kötelékében teljesített szolgálatot. Később a budapesti hídfőparancsnoksághoz osztották be, ahonnan a 7. hadseregparancsnoksághoz tartozó erödítményépítö-osztagnál teljesít szolgálatot. Az orosz, román és olasz harctéren fordult meg. 1915 novemberben lett százados. Kitüntetései: a Ferenc József-rend lovagkeresztje, a koronás arany érdemkereszt a vit. érem szalagján, háborús emlékérem stb. Felesége: Oltósy Hermin. Gyermeke: Edith. Ammer József belv. karnagy, Esztergom. 1893-ban Szenyéren született. Tanítóképzőt Kassán és Budapesten, majd dalosszövetségi és karnagyképző tanfolyamot végzett. 1924 óta működik Esztergomban. Több önálló müve jelent meg a Nem, Nem, Soha című müvével, valamint több más szerzeményével pályadíjat is nyert. Részt vett a világháborúban s mint fogoly 5 és fél évet töltött Szibériában. Neje: Kiss Katalin. Gyermekei: Judit, Katalin, Vera és József. Amorth Mihály épület- és bútorasztalos mester, Szomor. 1875-ben született Szoinoron. Az asztalosipart Tóvároson tanulta és mint segéd Budapesten, valamint Alsó- és Felső-Ausztriában fejlesztette szaktudását. 1902-ben lett önálló. Számos középület asztalosmunkáit végezte megelégedésre. Tagja volt a község képv. testületének 1921-től 1933-ig. A Hitelszövetkezet központilag kinevezett igazgatója. A világháborúban a szerb és montenegrói fronton szolgált a 23-as h. gy. ezredben. Felesége: Szimeyer Mária. Gyermekei: János, Anna, Mária, Katalin, Teréz és András. Andits János r. k. tanító, oki. kántor, Kocs. 1908-ban született Győrött. 1929-ben tanítói és kántori oklevelet nyert és Kocson kezdte meg tanítói működését. A r. k. egyházközség jegyzője, az ifj. egylet világi elnöke, az énekkar vezetője, leventeoktátó, a Polg. Lövészegylet szvizsgálója, a NEP helyi titkára. Neje: Pető Etelka oki. tanítónő. Gyermekei: Márta és László. Andorfer György gazdálkodó és szikvízgyártó, Alsógaila. 189Öban született, ősrégi alsógallai családból ered. Iskoláit Neszmélyen és Alsógallán végezte, majd a vaskereskedői szakmát tanulta. 16 évig működött a bányatársulatnál, 1921-ben pedig önálló gazdálkodó lett. 1931-ben saját erejéből szikvízüzemet létesített. Tagja a közs. képv. testületnek, valamint az iparosok és kereskedők olvasókörének. Neje: Hermann Anna, gyermekei: István, György és Antal. egyházpakai Andrássy József ny. m. kir. csendőrszázados. 1878-ban Esztergomban született. Középiskoláit ugyanitt végezte a Bencés gimnáziumban, majd másfél évig jogot hallgatott. 1898-ban a volt cs. és kir. 26-os, majd onnan a 76-os közös gy.-ezrednél teljesít szolgálatot és 1900-ban mint kadett tiszthelyettes lépett át a magy. kir. csendőrség kötelékébe. 1901. nov. 1-én hadnagy, majd 1907. máj. 1-én főhadnagy lett. 1910. dec. 31-én betegsége miatt vonult nyugalomba, azonban a világháború kitörésekor önként jelentkezett katonai szolgálatra. 1914. okt. 1-én vonult be a tábori csendőrséghez. 1916. máj. 1-én századossá léptették elő. Megfordult a szerb, albán és román fronton. 1918. nov. végéig teljesített katonai szolgálatot. A bronz signum laudis, a háb. emlékérem és a jubileumi emlékérmek tulajdonosa. Édesatyja: néhai Andrássy József, Esztergom megye alispánja volt, édesanyja: nemespani Bartha Anna, kinek atyja néhai Bartha Endre 48-as h. őrnagy és vm. főszámvevő volt. Andresz György ny. oki. főpatkoJómester, Tóváros. Kisszentpéteren született és iskolái elvégzése után a kovács ipart tanulta. Bécsben a gyógykovács tanfolyamot végezte el sikerrel és mint gyógykovács a mezőhegyesi ménesnél, majd Bécsben és Székesfehérváron teljesített szolgálatot. Mint főpatkolómester 1920-ban ment nyugdíjba. Buzgó és hü szolgálataiért a minisztériumtól ezüst érdemkeresztet kapott. A világháború alatt a komáromi méntelepnél teljesített szolgálatot. Felesége: Kalmár Erzsébet. Andris József borkereskedő, Tata. 1906ban Zalaegerszegen született. Iskoláit Nagykanizsán végezte és mint bőr- és cipészkellék kereskedő szaktudását Nagykanizsán fejlesztette. 1930-ban az I. 0. K. Sz. üzletvezetője lett Tatán, majd 1935-ben saját erejéből és szorgalmából önálló szaküzletet létesített. A helyi és környéki cipésziparosok szükségletét látja el. Tagja a polgári Olvasókörnek, valamint a Kereskedők Egyesületének és az Ipartestületnek is. sikabonyi Angyal Endre ny. m. kir. pénzügyőri főszemlész, Komárom. Született 1880-ban Csákberényben. A család nemességét Rákóczi Györgytől kapta, amely ne677