Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Kazinczy-ünnep Komáromban. M. Sajtó, 1860. 11. Komárom. Győri Tört. és Rég. Füz. 1861. p. 91, 92, 177, 210, 255, 324, 333, 240—57, 270, 298, 344., 1865. p. 221, 284, 339—341. 354, 358., 1863. p. 14—27, 96, 121, 124—35, 145, 166, 167, 196, 197, Komárom városa jegyzőkönyvéből. Győri Közi. 1861. 61. Komáromi csaták. Honv. Könyve, 1861. p. 76. Komárom. Ország Tükre, 1864. 2. A komáromi jegyzőkönyvből, 1592. Győri Tört. és Rég. Füz. 1865—68. p. 438. Komáromi nyomdák történeti vázlata. Gutenberg, 1866. 13., 14. Komárom. Magyarorsz. képekben. 1867. p. 139. Komárom. Vasárnapi Újság, 1867. 26. p. 325—26. Komárom ostroma napjaiból, Cigánymező. Az 1849-i augusztus hó Komáromban. Igazmondó, 1868. 26—28. Komáromi honvédemlék. Főv. Lapok, 1870. 190. A komáromi honvédemlék leleplezése 1870 aug. 28-án. Vasárnapi Újság, 1870. 36. p. 455. Komáromi múzeum ügyében. Arch. Ért. 1871. p. 131, 236, 254, 317. Komárom város felirata a kormányhoz. P. Napló, 1874. 213. Komáromig és Komáromban szept. 20. (Püspökiktatás.) Vasárnapi Újság, 1874. 41. A komáromi magyar színészet története. Komáromi Lapok, 1882. p. 128. Komárom és Geszt. Budapesti Hirlap, 1905. júl. 18. p. 1—2. A komáromi múzeum újabb római feliratos kövei. Komárom, 1913. p. 46—49. Komárom nevében elfogadhatóvá válik a Kuma folyó neve, ha megemlítjük, hogy Vak Béla király 1138-ban kelt szabadságlevele szerint Ketöl vezér telepítette oda a „kumai magyarságot", tehát a (Kaspiba ömlő) Kumamentieket. Földr. Szemle, 1935—36. 4. p. 132. A Komárom—csallóközi tanítómegye közgyűlésének jegyzőkönyve. M. Tanító, 1936. 1. p. 18—24. Lipovniczky István komáromi esperes-plébános. M. Hirlap, 1852. Magyar köntösnek viselése Komáromban, Nagyváradon és egyebütt. Hadi Tört. 1789. I. p. 430. Mindszenti Sámuel helv. hitv. ref. lelkész Komáromban. M. Kurir, 1806. II. p. 47. Molnár Titusz, szt. Benedek-rendi áldozár, komáromi volt házfőnök és egyházi író. Vasárnapi Újság, 1857. p. 22. Mária Terézia és a komáromi pártás szüzek. 1764. Mind. Gyűjt. 1790. p. 24. Nagy Mihály superindentáns félszázados jubileuma Komáromban. Pesti Napló, 1865. p. 210. Orbán Gábor komáromi rajztanár. Haz. és Külf. Tudósító, 1826. II. p. 26. Pázmándy Dienes komáromi országgyül. követ arcképe. Gem. Bl. 1827. 66. sz. Péczeli József levele Komáromból. M. Hirm. 1786. 3. sz. Péczeli és Ráth Komáromban. Egyházi Alm. 1833. p. 136. Spáczay Márton komáromi alkapitány 1646. Vasárnapi Újság, 1863. p. 51. Tóth Lőrinc Komárom városának országgy. képv. 1848—49-ben. M. Hirlap, 1850. p. 221. Tüdős József ref. lelkész. M. Sajtó, 1857. p. 140. Utolsó haditanács Komáromban 1849. szept. 20—27. Tört. Napt. 1851. p. 17. Az 1763-iki komáromi földrengés. Vasárnapi Újság, 1872. 8. p. 95. 1848 oct. 5. és 6. Gr. Latour és br. Jellachich fenyegető levelei, br. Majthényi István ezredes és komáromi várparancsnokhoz. Orsz. Honv. Napt. 1868. p. 48. 1689. Komárom város jegyzőkönyvéből. Győri Közi. 1861. p. 61. 651