Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Szomód határába olvadt bele az egykori Astanc nevű falu, mely már a tatárjárás előtt említtetik. Szomód lakói közül kb. 350-en vettek részt a világháborúban s közülük 41 -en áldozták életüket a Hazáért. Hadirokkantak száma 12, hadiözvegyeké 8. A hősi halottak emlékére 1927-ben emlékoszlopot emeltek. Ma a község lakossága 1502 lélek (741 férfi, 761 nő), kik valamennyien magyarok. Vallásilag kétharmad részben r. kat., egyharmad részben reformátusok, 3 lélek izr. vallású. A házak száma belterületen 340, külterületen 5. Foglalkozásra nézve 91%-ban földművelők, 5%-ban őstermelők, y

2%-ban kereskedők, 3%-ban bérmunkások, y

2%-ban tisztviselők Szomód lakói. Határa 4921 k. hold, melyből 2702 hold szántó, 380 hold rét, 1865 hold szőlő, 399 hold legelő, 998 hold erdő, 33 hold kert, 224 hold terméketlen. E területen gróf Esterházy Ferenc mint nagybirtokos, 3 középbirtokos, 2 50—100 holdas birtokos és 69 törpebirtokos gazdálkodik. Ezek között van a Legeltetési Társulat 473 holdas birtoka is. Az állatok száma 1937-ben 163 ló, 520 szarvasmarha, 335 sertés, 29 juh. A kisipart 20 önálló kisiparos képviseli, éspedig 2 hentes, 1 pék, 2 ács, 4 kőműves, 4 kovács, 2 szabó, 4 cipész és 1 bognár. A kereskedelmet a „Hangya" szövetkezet és 4 szatócsüzlet látja el. A Szomódi Hangya fogyasztási és értékesítő szövetkezetet 1919-ben Gőbel Ernő községi jegyző, Grábics Henrik plébános és Sallay Sándor alapították. Alost a szövetkezet vezetésében Sallay Sándor mint elnök, Horváth István tanító mint ügyvezető vesznek részt, akiknek segítségére áll az 5 tagú igazgatóság és a 7 tagú felügyelőbizottság, amelynek elnöke Metzger Antal gazdálkodó. A község állandó piaca Tata-Tóváros. Vasútállomása a Budapest—győri vonalon Tata-Tóváros. Postahivatala helyben van. Népoktatásügye szolgálatában áll a r. kat. felekezeti elemi iskola és a ref. felekezeti népiskola 2—2 tanerővel, 2—2 tanteremben. A szomódi ref. iskola olyan régi, mint a gyülekezet. A jelenleg fennálló iskola közül az egyik 1865-ben, Páli Lajos esperes-lelkész ideje alatt, a másik iskola 1912-ben Lőke Károly jelenlegi esperes-lelkész ideje alatt épült. A 2 tanerős, 2 tantermes iskola fenntartásáról az egyház gondoskodik. A továbbképzésre gazdasági szakiskola áll a tanulók rendelkezésére. Kulturális intézményei a ref. és kat. énekkar. Az ifjak testnevelését a Levente Egyesület látja el. A körorvos, 1 községi és 1 magán bába lakik helyben, legközelebbi gyógyszertár Tóvároson, közkórház Esztergomban van. Szomor. Kisközség a tatai járásban, a Vértes hegy nyúlványai alatt. Hozzátartozik Kistelep és Somodor puszta. Szomor területe a kőkorszak óta lakott hely s ettől kezdve a rómaiak koráig minden kor képviselve van e határban napfényre került leletek között. A község területébe olvadt bele az egykori somodori határ is, melyen a középkorban 2 helység állott. Symegh és Symodor. Szomor eredetileg Pilis megyéhez, Somodor pedig Esztergom megyéhez tartozott. Szomor és Somódór a középkorban mindig együtt említtetnek. Lakosai a királyi vincellérek voltak. 1274-ben Izabella királyné e birtokát a nyúlszigeti apácáknak adományozta. A török dúlások alatt elpusztult mindkét falu Symegh-el együtt, s hódoltsági terület maradt a felszabadulásig. Somodor nevét a mai Pusztasomodor tartotta fenn, Szomor még a török világban benépesült ref. vallású magyarokkal, míg Somodor pusztán maradt. Földesuruk gyöngyösi Nagy János kapitány volt, akitől megvette Pázmánay Gergely 1690-ben. E család volt egyedüli birtokosa 1744-ig. 592