Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

pásztora: Sarudy György, világi feje: id. Rév Sándor. Az Egyház külső ügyeit 12 tagú presbitérium intézi. Ev. Egyházközség. Az Egyház fennállásának 1936-ban volt 150 éves évfordulója, amit nagy ünneplésoen tartottak meg. A templom 1793-ban épülte azóta több ízben renoválták, első miséző lelkésze: Kosztor János, első tanítója: Vázsonyi Dániel volt. A jelenlegi 370 hívő lelkipásztora: Piri Károly, világi elnöke: dr. Hándel Béla ügyvéd, egyházmegyei felügyelő, Budapest. A 16 tagú presbitérium gonünokai: Németh Miklós és Szabó Sándor. A katolikusok, akik csak a 18. század közepe táján kezdtek a régi lakossághoz hozzátelepedni, 1772-ben váltak külön Császártól és ez évben kaptak önálló plébániát. Templomukat gr. Esterházy János építtette 1790-ben Szent József tiszteletére. Ennek tornyában volt elhelyezve a régi község már említett harangja. Első plébánosa Marczel József volt, jelenlegi plébános Kovács Sándor, az egyház világi elnöke Mohos Sándor. A protestáns lakósok közül a vallásüldözés idején sokan elköltöztek, de viszont a Csallóközből sok kiüldözött protestáns nemes család jött helyettük. Az idegennyelvü lakosság hamar elmagyarosodott s csak háromféle vallását tartotta meg Szend lakossága. 1809-ben sokat szenvedett a község a francia megszálló csapatoktól. 1856. aug. 30-án, nagy szélvész idején iszonyú tűzvész pusztított a faluban, mely az ev. és r. kat. templomokat a paplakkal és 66 más épülettel együtt elhamvasztotta, úgy hogy alig maradt pár család fedél alatt. Szend lakossága szorgalmáról, állattenyésztéséről, de különösen lótenyésztéséről volt híres a mult század elején. Födjeit mintaszerűen mívelte, jól trágyázta és a jól megmunkált föld dúsan visszafizette a müvelésre fordított fáradságot és költséget. 50—60 év előtt a búzatermelése is nevezetes volt. A 900-as évek elején meglehetősen nagy kivándorlás apasztotta le a lélekszámot. Állattenyésztése az értékesítési lehetőség miatt mindinkább hanyatlott s csak a háború után volt érezhető ismét némi gazdasági fellendülés. A nagy világháborút 171 szendi lakós harcolta végig, 34 pedig hősi halált halt Nagymagyarországért. A hősi emlékművet 1926-ban állították fel. A legutóbbi összeírás szerint 1108 lélek lakik a hözségben, akik 1 német anyanyelvű kivételével valamennyien magyarok. Közülük 504 lakos a r. kat., 222 a ref., 370 az ág. ev., 12 az izr. vallás követői. Foglalkozási tekintetben legnagyobb részük földműves, 23 család iparos, 4 kereskedő, 9 tisztviselő és 51 bérmunkás. Házainak száma 233. Területe 4126 h. hold, ebből 3489 hold szántó, 253 hold rét, 6 hold szőlő, 205 hold legelő, 1 hold erdő, 3 hold nádas és 137 hold terméketlen terület. Határa megoszlik egy 1652 k. hold kiterjedésű nagybirtok (gróf Esterházy Móric tulajdona), 15 kisbirtok és 90 3—4 holdnyi törpebirtok között. Önálló kisiparosainak száma 22. 3 kocsmáros, 5 cipész, 4 bognár, 1 asztalos, 1 borbély, 4 kovács, 2 szabó, 1 női szabó és 1 molnár. A község tulajdonában 1 darálómalom is van. A községben 4 kereskedés van, azonkívül a Szendi Fogy. és Értékesítő Szövetkezet, amely 1906-ban alakult. Létesítette a helyi gazdatársadalom, Piri Károly, Szinák János és Mohos Pál kezdeményezésére. 312 üzletrész á 10 korona, kb. 200, jelenleg 316 üzletrész á 11 pengős üzletrésszel. Altruista szervezet, főcélja a helyi polgárságot olcsó és jó áruval ellátni. Elnöke: Mohos Pál, ügyvezetője: Pécsvárady József körjegyző, 3 igazgatósági és 8 felügyelőbiz. tag intézi az ellenőrzést. A telkes gazdák legeltetési társulata működik a községben, amely 1851-ben alakult, elnöke 1918 óta nemes góri Szabó Pál közs. bíró, pénztárnoka: Katona János és 10 tagú felügyelőbiz. tag. Jelenleg 1900 kat. hold birtoka van a társaságnak. Itt említendő a földbirtokreform útján alakuló új legelötársulat is, melynek elnöke: nemes Marthon László, pénztárosa: Lidi József törvénybíró. A társu590