Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

(Nagysomlyó, Korma, Meleges) a rajnai borra emlékeztető, zöldesbejátsző, aranysárga bor terem, mely régi idők óta a külföldön is híressé vált. Ez a falu adott nevet a neszmélyi borvidéknek, mely kiterjed Komárom, Esztergom, Fejér, Győr és Veszprém vármegye bizonyos vidékeire is. A neszmélyi borról régebben azt tartották, hogy csak 4—5 év multán érik be tökéletesen s minél régibb, annál tisztább aranyszínben játszik. Volt idő, amikor akóját 30—40 arannyal fizették. Híres volt gróf Zichy Miklós neszmélyi pincéje, melyben az 1848. évi forradalom sok kárt tett. Már a mult század 50-es éveiben kezdett hanyatlani Neszmély bortermelése, a borárak mindinkább alacsonyabbak lettek. A 90-es években pusztító filoxera még csak fokozta a válságot s vannak,, akik bortermelése hanyatlásával hozzák kapcsolatba a lakosság számbeli megfogyatkozását is. A gazdák közül sokan gyümölcstermelésre tértek át, s ma is vezet a megyében a gyümölcstermelő községek között, különösen a diótermelésben. A neszmélyi gyümölcs igen kiváló, zamatos, már 1836-ban olvassuk róla, hogy „édessége miatt jó hírben áll". A szőlő- és gyümölcstermelés ma is magas fokon áll és a lakosság fő kereseti forrása. A világháborúban kb. 200-an küzdöttek a község lakói közül, 51-en haltak dicső halált a Hazáért, 9 pedig megrokkant. Neszmély népességi viszonyai a következőképen alakulnak: összlakossága 1440 lélek, valamennyien magyarok. 1317 lakós lakik belterületen, külterületen 123. Közülük felekezetileg 490 r. kat., 900 ref., 5 izr., 30 baptista és 10 luteránus vallású. A népesség 70%-a földműves, 15%-a iparos és 10%-a bérmunkás. Kereskedő mindössze 3 van. A lakóházak száma 210 a községben, 10 a tanyákon. A község határa dombos, folyóvize a Duna, határában rengeteg vadpatak van. Hegyei közül a Nagysomlyó 400 m, a Korma 320 m, a Meleges 296 m magas. Területe 5092 k. hold, melyből 2099 hold szántó, 90 hold rét, 165 hold szőlő, 444 hold legelő, 1199 hold erdő, 56 hold kert és 1039 hold terméketlen terület. A klosterneuburgi Szent Ágoston-rendnek van itt nagyobb birtoka (1846 k. hold), melyből 1034 hold erdő. Ezenkívül két közép- és igen sok kis- és törpebirtokra oszlik fel a község területe. Kisipara meglehetősen fejlett. 32 kisiparosa közül 2 pék, 2 kádár, 2 kovács, 2 szabó, 2 hentes, 2 daráló, 2 kocsmáros, 2 kőműves, 1 ács, 1 borbély, 3 asztalos, 3 fazekas; 1 halász és 7 cipész. Nagyobb ipartelepek: 2 malom, 1 szeszfőzde és Hacker Ödön cseréptéglagyára, amely ifj. Hacker Lipót és fia cég alapítása. Alakult 1922-ben és mint ilyen 1934-ig működött és ettől az időtől kezdve Hacker Ödön budapesti lakós tulajdonába ment át. Az üzem átlagosan 70—80 embernek ad kenyeret. Teljesen modernül van felszerelve, iparvasúttal, gépekkel, 200 HP. gőzgéppel, termelőképessége 6—7 millió darab évente. Az üzem vezetője: Grasl Gyula, könyvelője: Gobaschich Pál. A községi iparosok a tatai ipartestület tagjai. A kereskedelmet 3 szatócsüzlet bonyolítja le Neszmélyen. A község állandó piaca Tata és Komárom. Neszmély az Esztergom—almásfüzitői vasútvonal mentén fekszik. Hajóállomása Dunaalmás. A Budapest—bécsi és a Tata—Esztergom—dorogi autóbusz megállóhelye. Közoktatásügye szolgálatában áll 1 ref. elemi iskola 2 tanteremben 2 tanerővel és a róm. kat. elemi iskola 1 tanteremben 1 tanerővel. A Ref. Elemi Népiskola felekezeti jellegű, fenntartója az Egyház és azzal egyidőben létesült, amely 1850-ig 1 tanerővel, és attól kezdve 2 tanerővel látja el az I-től VI. osztályos, osztályonkint kb. 56 tanuló oktatását. Az új iskola 1908-ban épült teljesen modern, szellős, mindenképen a célnak megfelelő. A tanítás délelőtt és délután megosztva történik. Az iskola keretében működik az Énekkar és az Ifj. Egyesület, valamint a 584