Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

apátság birtokaihoz tartoztak, tehát nincs kizárva, hogy Ladomér is a főapátságé, vagy esetleg a tatai vár tartozéka volt. Naszály, Pusztaalmás, Billeg és Grebics együtt pusztultak el a török hódoltság elején. Az utóbbi három falu többé nem is népesült be, s mint puszták beolvadtak Naszály határába. Több mint 100 évig pusztán állott e nagy terület, 1639-ben találjuk első nyomát valamelyes lakosságnak, amennyiben Naszály ez évben fél adózó portával szerepelt az adólajstromban. Az 1643. évi összeírás Naszályt a tatai uradalomban, gróf Zichy Ferenc birtokában tünteti fel. Ez év körül nagyobb számban telepedtek a községbe ref. vallású magyarok, akik mindjárt gyülekezetet is formáltak. 1649-ben még csak 4, de 1699-ben már 58'/2 portával van felvéve az összeírásban. 1691-ben a Hochburg-féle uradalomhoz tartozott Naszály. Csak rövid ideig lehetett ez uradalom tartozéka, mert az pár esztendő multán (1697) báró Krapff Ferencé, aki 1727-ben gróf Esterházy Józsefnek adta el s ekkor visszakerült a tatai uradalomhoz. Ma is az ő leszármazottjai bírják határának közel 50%-át. • A község nagy határa lehetővé tette a lakosság gyors számbeli gyarapodását. A földesúr mintagazdaságában is bőven akadt munkaalkalom. Az uradalom nagy majorsága, svájci tehenészete, juhtenyésztése elsők közé tartozott a járásban. Volt egy hatkerekü malma is az uraságnak az ú. n. Kanálison. A községbeliek lótenyésztése és szőlőmüvelése szintén jó hírnévnek örvendett. Naszály mellett feküdt, mint említettük, Billeg falu, melyet 1151-ben II. Géza a pannonhalmi apátságnak adományozott. Utódai alatt a királynék udvartartására volt rendelve, de 1381-ben István főapát kimutatta Belydhez való jogát, mire újra az apátság birtokába bocsátották. 1425-ben az esztergomi érsek birtokában találjuk, aki elcseréli Zsigmond királlyal Kismócsáért. Együtt pusztult el Naszállyal és került az Esterházyak tulajdonába. Grebics falu a pannonhalmi apátság birtokleírásában fordul elő 1240-ben, mint Beled-apátsági birtokkal szomszédos helység. 1446-ban a Rozgonyiak zálogbirtoka, 1459-ben pedig Gerebich néven a tatai vár tartozéka. Szintén osztozott Naszály és Beled-Billeg sorsával. Naszály lakosai közül a világháborúban 220-an vettek részt és sokan haltak hősi halált. A község áldozatkészsége az elesett hősöknek 1920-ban emlékmüvet állított. Összlakossága 1601 lélek (819 férfi és 782 nő), akik tisztán magyarok. Egyházilag 554 lakosa a r. kat., 1031 a ref., 2 a g. kat., 6 az ág. ev. és 8 az izr. egyház híve. 1068 egyén belterületen, 532 pedig külterületen lakik. 277 háza épült a községben és 30 a külterületi lakott helyeken. Területe 5263 hold, melyből 3541 hold szántó, 600 hold rét, 142 hold szőlő, 721 hold legelő, 41 hold erdő, 4 hold nádas és 192 hold terméketlen terület, mely 1 nagybirtokra, 1 közép- és 80—90 kisbirtokra oszlik fel. Négy szatócsüzlet és 17 önálló kisiparos képviseli kereskedelmét és iparát. A Fényespatak egy malmot hajt. Piaca Tata, hol minden szerdán és szombaton hetivásárt tartanak. Vasútállomása a Budapest—győri vasútvonalon a 3 km-re fekvő Almásfüzitő. Postahivatala helyben. Közoktatásügyi intézetei a belterületen 2 tanerős és 2 tantermes ref. elemi népiskola és Billeg pusztán a r. kat. elemi népiskola 1 tanteremben 1 tanerővel. Kulturális intézményei a Gazdasági Népkönyvtár, a Ref. Énekkar és a Polgári Lövész Egylet. A körorvos Dunaalmáson (8 km-re) lakik. Gyógyszertár (7 km-re) Tatán, közkórháza pedig 50 km-re Esztergomban. Egy bába lakik a községben. Ivóvize jó. A Fényes-patak vize fürdésre igen alkalmas, 24 fokos. (A tatai Fényes-források vizét viszi a Dunába.) Ref. Egyház. Egészen pontosan nem lehet megállapítani, hogy mikor alakult meg a ref. egyház, azonban az kétségtelen, hogy az egykori feljegyzések 581