Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szókkal. Az új telepeseket felmentette négy évre urbarialis kötelezettségük alól és hat évi adókedvezményt is adott nekik. Az új község nem pontosan a réginek a helyén épült, hanem attól kissé lejjebb délkeletre. A régi telep a ma is Alterdorfnak nevezett dülön feküdt. Plébániát 1742-ben kaptak, ugyancsak földesuruk közbenjárására, melyhez 1800-ig Alsógalla filialéjaként tartozott. Templomuk igen régi épületnek látszik, építésének ideje ismeretlen. Felsőgalla 1768-ban már népes község, az ezévi jobbágyösszeírás 41 telkes jobbágyot, 38 házas és 9 házatlan zsellért mutat ki. A 19. század első felében 800—900 között ingadozik a létszám, alig változva valamit. 1869-től 1900-ig 1061-ről lassan 162l-re emelkedett. Fordulópontot jelentett a község életében a határában fekvő szénbányák feltárásának megkezdése 1897 körül. Az addig 1600 lelket számlált falu népessége 1910-ben 9563-ra szökött fel, 1920-ban 13.378, 1930-ban már 15.570 lelket számlált. Magának a bányatelepnek a népessége meghaladja a 11 ezret, de a falu lakossága is jóval növekedett, mert sok bányaalkalmazott lakik bent a községben is, azonkívül a bányatelepek közelsége sok iparost és kereskedőt vonzott Felsőgallára. Lakói nagyobbrészt r. kat. vallásúak és magyar anyanyelvűek, de mindenféle vallás és anyanyelv képviselve van a bányász lakosság között. Foglalkozásra nézve túlsúlyban vannak a bányászok. A házak száma belterületen 624, és 587 a bányatelepen. A község területe 4826 k. hold, ebből 2396 hold szántó, 189 hold rét, 31 hold szőlő, 495 hold legelő, 1336 hold erdő, 72 hold kert, 304 hold terméketlen. Birtokkategóriánként 1 nagybirtokra, 4 középbirtokra, 18 kisbirtokra és 87 törpebirtokra oszlik a határ. Felsőgalla területén van a M. Á. K. kőbányája és mészégető telepe, portland- és bauxitcementgyára, téglagyára és karbidgyára, szénlepárló és kátrányfeldolgozó üzeme, melyet Tatabányánál ismertettünk, mivel szervesen oda tartozik. A tulajdonképpeni iparral foglalkozók száma 1608 (2569 eltartott), akik közül 167 önálló, 20 tisztviselő, 1250 segéd v. munkás, 114 tanonc s 57 szolga. Az önálló iparosok száma 190, legnagyobbrészt segéd nélkül (64), vagy 1—2 segéddel (82) dolgozó kisüzemek. Három-öt alkalmazottat tart 29, 6—10-et 7, 11—20-at 4 és 20-nál többet 4 vállalat. Piaca helyben van, a község évente egyszer országos vásárt tart. Vasútállomása a Budapest—bécsi fővonalon fekszik. Tatabánya és Felsőgalla közt magánautóbuszjárat, Felsőgalla és Tata közt a bécsi autóbuszjárat közlekedik. Postahivatala helyben van. A községben egy r- kat. elemi népiskolában, a mészégető telepen egy és a VI-os telepen két társulati elemi iskolában történik az alsófokú oktatás. Szakoktatás folyik a gazdasági ismétlő iskolában és az iparostanonciskolában. A róm. kat. Szent Imre elemi népiskola 1768-ban létesült, fenntartója az egyházközség. A jelenlegi iskola 3 épületben van, 10 tanteremből áll. Az új iskola 1928-ban épült, a mindennapi tanulók száma 350. Igazgató: Edelényi Kálmán, tanerők: Kisfaludy János, Klincsek Ferenc, Ideg Ferenc, Eichardt Antal, Schippert Ferenc, Schippertné Frühauf Margit, Vass Erzsébet. A gazdasági továbbképző iskola községi jellegű, 1904-ben alakult, igazgatója Edelényi Kálmán. Tankötelesek száma 116. A községi iparos- és kereskedőtanonciskola 1924-ben létesült, 200 tanuló az átlagos szám. Községi polgári fiú- és leányiskola áll még a közoktatásügy szolgálatában, amely iskola 1925 szept. 1-én nyílt meg, mint a Vincze Leona-féle magániskola, I. és II. fiú- és leányosztállyal, összesen 56 fiú- és 48 leánytanulóval. Létrejöttében Vincze Leona, Mihályi Jenő és neje, Jakó Melinda és lovag Fehrentheil Henrik ny. igazgató működött közre. 1926-ban nyílt meg a III. osztály is. Öt évig az Esterházy uradalom épületében volt elhelyezve, majd dr. Sághy Imre kir tanfelügyelő közbenjárására 1929-ben Felsőgalla község képviselő testülete 552