Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

országos jelentőségre emelkedett állattenyésztési ágat (szarvasmarha-, birkaés sertéstenyésztés)honosítottak meg. A birtokot két üzembe osztották: a ménesparancsnokság a ménes dolgait látja el, a jószágigazgatóság vezeti és irányítja az egész gazdálkodást. Az új átszervezéssel, figyelemmel Magyarország mezőgazdasági fejlődésének időbeni nagy előrehaladottságára, a birtok régebbi rendeltetése is módosíttatott és 1. a külön katonai kezelés alatt álló ménes lehető ellátása mellett mind nagyobb jelentőségűvé vált azon rendeltetése, hogy 2. az ország nagy fejlődésben levő köz- és magántenyészetét megfelelő — részben külföldről importált — tenyészanyag keresztezéséből származó nemes tenyészállatokkal, másrészt hogy 3. a nagy és kis gazdaságokat lehetőleg kifogástalan, a különleges magyar száraz klímához szoktatott és nemesített vetőmaggal lássa el, végül, hogy 4. a mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatos és sokszor nagy áldozatot igénylő növénytermelési, állattenyésztési, különféle trágyázási, gép és egyéb kísérleteket hajtson végre. A vezetőség ezen sok irányban elágazó és sokszor nagy áldozatokat igénylő feladatok megoldására teljes erejéből törekszik és az elmúlt évtizedek adatai azt mutatják, hogy ezen feladatát a mezőgazdaságra, jó és rossz időktől függetlenül, teljesítette. A birtok területe 7123 kat. hold 787 négyszögöl, egyenlő 4099.254 hektár. Ezen terület négy intézőségre oszlik, átlagban 1780 kat. hold területtel. Ebből szántóföld és kert kb. 5547 kat. hold, szőlő 16 hold, természetes rét és legelő 535 kat. hold, erdő 717 kat. hold, terméketlen terület 308 kat. hold. A szántóföldi terület két forgóra van beosztva. Az egyik ú. n. 7-es legelőváltó forgó, a másik 8-as gabonaforgó. A gazdaságot 14 tisztviselő kezeli. Állandó szegődményeseinek a létszáma 363 körül van, akikhez hét-nyolc hónapon át még 500 időszaki munkás járul. A gazdasággal kapcsolatos állattenyésztési ágak a következők: 1. Gazdasági lótenyésztés. Az állomány alapját kb. 35—40 darab hidegvérű, ú. n. muraközi anyakanca és 20—25 darab melegvérű lippizai Nónius és részben keresztezett kanca képezi. A lótenyésztés kizárólag a gazdaság igásló szükségletének pótlását célozza. Jövőbeni iránya, igás célra a muraközi fajta hidegvérű ló fenntartása, futó célra lippizai lovak tenyésztése. 2. Szarvasmarhatenyésztés. Tenyészirány: tisztavérü szimmentáli, melyekre eredeti, Svájcból importált, lehetőleg nagytejelésü tehenek utódai használtatnak. A tenyészet 1880-ban létesült, tehát egyike Magyarország legrégibb tisztavérü szimmentáli tenyészetének. Létesítése óta gondos és pontos törzskönyvvezetés alatt áll és jórészben a Bábolnán bevezetett törzskönyvezési rendszer lett az országos törzskönyvezésnek a mintája. A tenyészet 180—200 darab tehénből és annak szaporulataiból áll. A vezetőség évenkint 50—60 kiváló tenyészbikát ad el, átlag 800—900 P-s egységáron, egy és negyed, egy és fél éves korában. Bábolnai vér az ország minden neves magán- és köztenyészetében ma már megtalálható. A tenyészet tejelési átlaga 4500 liter körül van. A tejtermelést a birtok túlzott mértékben nem fokozza, egészséges és edzett tenyészállatok felnevelése a fő célja. A tej részben tej, részben tejszín alakjában Budapesten értékesíttetik, ab Budapest 16.2 filléres áron. Bábolna központi tehenészete államilag gümőkórmentesnek van nyilvánítva, azonkívül Bang-mentes. A tehenek átlagsúlya 750 kg, a borjúk születési súlya 50 kg. A borjúk ezidőszerint mesterségesen neveltetnek, kivéve a nagy tejelő családból származókat (kb. ötezer literen felül), melyneknek jobb fejlődését a természetes neveléssel óhajtják biztosítani. 3. Juhtenyésztés. Iránya a nagytestű, fésüsgyapjas. Az anyák súlya 65 kg, a kosoké 80—100 kg. Nyírási súly átlag 6.5 kg. Gyapjú magassága 6.5 cm. Minősége AA. A szálfinomság 20 mikron. A juhászat 1869-ben létesült. Anyák 532