Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nyerte és 1906 óta gr. Dégenfeld Schomburg Ottó tulajdonát képezi. Ezelőtt Forster Géza földbirtokos tulajdona volt. Kiterjedése 426 kat. hold, amely három tagban fekszik, ebből 309 h. szántó, 56 h. rét, 10 h. szőlő, 6 h. kertészet és 45 h. földadó alá nem eső terület. Maga a gazdaság teljesen modern gépekkel van felszerelve, a magtár kb. 20 vágón takarmány befogadására alkalmas, sertéshizlaló, tehénistálló, lóistálló, kovács- és bognárműhely, stb. tartoznak hozzá. Mezőgazdasági és állatkiállításokon több ízben nyert díjakat. A gazdaság állandóan 20 családnak ad kenyeret, ami megfelel kb. 80—100 léleknek, ezenkívül kb. 100 alkalmi munkást foglalkoztat. Jelenlegi vezetője: Kovács Endre intéző. Említésre méltó még dr. Földes Bernát bérgazdasága is Ácson. A gazdaság három tagban fekszik, tulajdonosa dr. gr. Zichy Ernő, 1936 óta dr. Földes Bernát bérli. Kiterjedése 620 h. szántó, 220 h. erdőterület, 70 h. legelő, 50 h. rét és 20 h. földadó alá nem eső terület. A gazdaság felszerelése a bérlő tulajdonát képezi. 35 állandó és kb. 60 időszaki munkást foglalkoztat, főleg ácsi lakosokat. Kézműipara igen fejlett. Az ipart 170 kisiparos képviseli és pedig szakmák szerint: 15 asztalos, 5 ács, 7 borbély, 12 bognár, 30 cipész, 6 csizmadia, 12 hentes, 12 kovács, 1 kádár, 4 kárpitos, 10 kőműves, 1 köteles, 3 molnár, 1 rézműves, 19 férfiszabó, 7 nőiszabó, 6 pék, 1 üveges, 1 vasesztergályos, 2 villanyszerelő, 3 szíjgyártó, 2 takács és 5 géplakatosmester. Iparosai a helybeli ipartestület tagjai. Igen nagyjelentőségű a község gazdasági életében az Ácsi Cukorgyár, Patzenhofer fiai cég cukorgyára, melyet 1871-ben idősebb lovag Patzenhofer Konrád alapított s azt 1904-ig saját maga vezette. Ez évben bekövetkezett halála után a céget három fia: Konrád, Rudolf és Alfréd vette át, a gyárvezetés pedig ifj. darufalvi Patzenhofer Konrád kezébe került, aki ma is a gyárnak műszaki és kereskedelmi vezetője (úgyszintén az ercsii és cinfalvi cukorgyárak vezetője). A cukorgyár alapításának első éveitől kezdve gazdálkodást is folytatott s bérelte az akkoriban hg. Lichtenstein János tulajdonát képezett, majd attól gróf Zichy Ernő és neje tulajdonába átment ácsi gazdaságot 1932-ig, továbbá a kőröskényi Paulovich család tulajdonát képező Csillagpusztát 1908. évtől kezdve. Mezőlak veszprémmegyei község határában levő saját birtokán is gazdálkodik. A gyár az 1870-es években hamarosan elindult a fejlődés útjára s évrőlévre bővítette üzemét a technika új berendezéseivel, hogy ezáltal is biztosítsa a rentábilis üzletet. Az 1900-as évek elején és 1912. évben pedig teljesen át lett építve és modernizálva, amely állapotban kisebb alakításoktól eltekintve 1922-ig megmaradt. Ezen időszakban a cukorgyár csak nyers- és homokcukrot állított elő. Ekkor következett be Nyugatmagyarországnak Ausztriához való átcsatolása, aminek következménye volt a cinfalvi anyagyár és finomító elvesztése. Most tehát Ácson is kellett finomítót felállítani és a kockacukor gyártására is áttérni. Ez természetesen újabb nagy átalakításokat és bővítéseket vont maga után, amelyeknek elvégzése után az ácsi cukorgyár a legfinomabb cukortermeivényeket is elő tudja állítani, s teljesen lépést tartott a cukoripar terén mutatkozott nagy fejlődéssel. A cukorgyár a világháború előtti években 4—6 hónapig volt üzemben és maximális répafeldolgozása 1913. évben elérte az 1,900.000 mázsát. A háború alatt a répatermelés erősen visszaesett s így az 1920-as évek elején nagy áldozatokat kellett hozni, hogy ismét nagyobb répamennyiséget lehessen feldolgozni. Magyarország kétharmad részének elvesztése folytán gyárunk is elvesztette répaterületeinek jó részét a Csallóköz megszállása által, így tehát a nagy áldozatok ellenére sem tudták már a répamennyiséget 1,000.000 mázsán felüli 521