Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

míg a házaló kereskedők 2.8, végül az ügynökök és alkuszok pedig csupán 1.5%-kai. Nem nyújtanánk teljes képet a vármegye kereskedelem- és hitelügyéről, ha az annak legnagyobb csoportját alkotó tulajdonképpeni kereskedelem keresőinek kereskedelmi főcsoportok szerinti alakulását nem ismertetnénk. Kereskedelmi főcsoportok, illetőleg kereskedelmi ágazatok szerint tehát a következő volt 1930-ban a keresők megoszlása: Állatokkal s mezőgazdasági és állati termékekkel való kereskedés 89 7.8% Fával és egyéb erdei termékekkel, bányászati és ásványi anyagokkal való kereskedés 66 5.8% Vas- és fémárukkal, gépekkel, háztartási eszközökkel, műszerekkel és hangszerekkel való kereskedés 56 4.9% Az agyag- és üvegipar készítményeivel való kereskedés ... 7 , 0.6% Fa és faragott árukkal, bőr, kaucsuk, norinbergi és díszműárukkal, továbbá papirosárukkal, író- és rajzszerekkel való kereskedés 30 2.6% A fonó- és szövőipar és a ruházati ipar körébe tartozó árukkal való kereskedés 134 11.7% Élelmezési és élvezeti cikkekkel és italokkal való kereskedés 511 44.7% Gyógy- és vegyészeti árukkal való kereskedés, amennyiben 44.7% füszerkereskedéssel nem kapcsolatos 14 1.2% Könyv- és mükereskedés 13 1.1% Vegyeskereskedés 163 14.3% Egyéb és külön megnevezés nélküli kereskedelmi ágak ... 61 5.3% Összesen 1.144 100 % Mint láthatjuk, az összes tulajdonképpeni kereskedelmi keresőknek majdnem a felét, 44.7%-át teszik az élelmezési és élvezeti cikkekkel és italokkal való kereskedelem körében foglalkoztatottak, amely hányaddal, még az országos átlag 30.0%-os arányát is jóval felülmúlják. Megyénkben az élelmezési és élvezeti cikkekkel és italokkal való kereskedés után a legtekintélyesebb népességi súllyal bír a vegyeskereskedés csoportja, 14.3%-kal, amely az országos 6.7%-nál szintén jóval magasabb. A fonó- és szövőipar és a ruházati ipar körébe tartozó árukkal való kereskedés 11.7%-os megyei aránya már kisebb az országos hányadnál, mindamellett jelentékeny súllyal van képviselve e fajtája is a kereskedelemnek vármegyénkben. A többi kereskedelmi főcsoportok nem mutatnak jellegzetesebb alakulást Komárom megyében s arányuk nagyban és egészben megegyezik az országos adatokkal. A kereskedelemnek és hitelnek a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató, jelentékenyebb üzemei megyénkben a tatabányai fogyasztási szövetkezet, a felsőgallai fogyasztási szövetkezet és a tatai fűszer-, gyarmatárú- és csemegekereskedés, amelyek 46, 31, illetőleg 29 alkalmazottnak adnak kenyeret. A fontosabb komárommegyei bankok, takarékpénztárak és hitelintézetek pedig a következők: Komáromban: a Komárommegyei Hitelbank Rt., amely 1922-ben alakult; Tatán: a Tatai és Tóvárosi Takarékpénztár, mely 1869-ben és a Tata-Tóvárosi Közgazdasági és Iparbank Rt., mely 1905-ben alakult; Kisbéren: a Gesztesi Járási Takarékpénztár Rt., mely 1890-es és a Kisbéri Takarékpénztár Rt, mely 1873-as alapítású. 503