Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

események után. 1854-ben feloszlott az 1807-ben a gabonaszállítmányok biztosítására alakult első hazai biztosító szövetkezet, s a gabonakereskedők tömegesen költözködtek el Komáromból. A megye kereskedelmének ez a visszaesése azonban, amely az egész gazdasági élet átalakulását magával hozó technikai átalakulás következménye volt, mint a későbbiekben látni fogjuk, csak átmeneti. Az 1870-es év, amelyről már hivatalos statisztikai, népszámlálási adataink vannak, a megye kereskedelmének még ezt a hanyatló korszakát tükrözteti. Eszerint Komárom vármegyében a kereskedelmi foglalkozásúak száma összesen 1545, a népesség 1.08%-a. Hogy mennyire Komáromba tömörült a kereskedők nagy része, azt mutatja az, hogy a város maga 526 kereskedőt vall a magáénak, a megye összes kereskedőinek 33.9, a város lakosságának pedig 4.3%-át. Komárom vármegye 1545 kereskedelmi foglalkozású lakosából ekkor: kifejezetten kereskedő 1263, éspedig 838 önálló vállalkozó, 33 hivatalnok és 392 munkás; szállítási vállalatnál van alkalmazva: 263, ebből: 64 önálló, 36 hivatalnok, 163 munkás; a pénzintézetek pedig összesen 19 (tisztviselő, szolga, munkás) egyént foglalkoztatnak. A megye összes kereskedelmi foglalkozású önálló vállalkozóinak száma tehát 902, a hivatalnok és munkásoké pedig 643, amiből Komárom városra 296 önálló és 230 hivatalnok, illetőleg munkás esik. Mint már az iparnál is említettük, az 1881. évi népszámlálás eltérően az előzőtől, a kereskedelmi foglalkozásúakat sem mutatja ki a fenti részletezés szerint, csupán a foglalkozás minősége alapján. Eszerint a kereskedelem és forgalom keresőinek száma 1881-ben 1891, tehát 346-tal több, mint 10 évvel előbb. S míg akkor a megye 1.08%-át tették a kereskedelemből élők, addig 1881-ben 1.21 %-ra emelkedett arányuk. Komárom kereskedőinek a száma pedig 526-ról egy évtized alatt csak 533-ra emelkedett, a város lakosságának azonban már így is 3.39%-át téve ki.

1 Részletesebb megoszlás szerint a megye kereskedelemnél, és forgalomnál foglalkoztatott férfi keresőinek száma a következőképpen alakult: A fentieken kívül volt még 239 női kereső a kereskedelemnél és forgalomnál, akiket azonban az 1881. évi népszámlálás csak így egy összegben mutat ki. Az 1890-nel kezdődő, az ipar fejlődése szempontjából nagyjelentőségű időszak, az iparral szoros összefüggésben levő kereskedelem- és hitelügy alakulásában is jelentős változásokat hozott. Sajnos, Komárom vármegyének a mult század második felében lanyhulásnak induló, de a gazdasági átalakulással már a jelen század elején újra lendületet vett és megerősödő kereskedelmi életére súlyos csapást mért a trianoni békeparancs, amely úgyszólván teljesen megfosztotta Komáromnak a csonka hazában maradt részét az északról jövő, valamint az erre irányuló átmenő kereskedelmétől. Ez erősen meg is mutatkozik a megye kereskedelemből élő népességének lélekszámarányában, amely a mai területre számított 1910-es 2.3%-ról 1920-ra 1.7%-ra csökkent. De a veszteség az abszolút számok szerinti adatokban is híven tükröződik. Ezek szerint a kereskedelemből és hitelből élők száma: 1 L. az 1881. évi népszámlálás. önálló vállalkozó ... . tisztv. és üzletvezető . segéd tanonc munkás családi kisegítő 1.094 84 229 96 106 43 összesen .. 1.652 501