Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

időbén s míg az ország összes tulajdonképpeni ipari keresőinek a vegyészeti iparban foglalkoztatottak csak 1.7%-át teszik, addig itt megyénkben 3%-át. Komárom vármegye iparáról való tájékozódásunkhoz igen fontos és érdekes adatokat szolgáltat még az iparvállalatok statisztikája! 1890-ben az iparvállalatok összes száma 3694, amiből 20-nál több segéddel dolgozó, töhát nagy vállalat csupán 6, vagyis az összes iparvállalatoknak 0.2%-a. Ezzel szemben az egészen kisüzem, a segédnélküli vállalatok 2207-es létszámmal 59.8%-át képezik az ipari üzemeknek. A vállalatok nagyság szerinti megoszlása szempontjából nem sokat változott a helyzet még 1900-ra sem, bár ekkor az összes iparvállalatok száma majdnem kereken ezerrel több: 4661. Számszerűleg a 20-nál több segéddel dolgozó vállalatok száma is lényegesen megszaporodott, 10-zel több, viszont arányuk még így is csak 0.3%-ot ért el. A segédnélküli vállalatok aránya is 61.7%-ára emelkedett azonban, 3283 vállalatot foglalva magában. 1910-re már lényegesebb változást mutat megyénkben az iparvállalatok számának alakulása. A vállalatok összes száma az előző évtizedekénél erősebb lendülettel 5237-re szökik fel. Bár az abszolút számokat tekintve a szaporodás főleg megint a legkisebb létszámmal, tehát a segédnélküli és egy segéddel dolgozó kategóriákra esik — amelyek 3283, illetőleg 989 vállalatot számlálnak a magukénak, — jelentőség szempontjából azonban a nagyobb vállalatok súlynövekedése a számottevőbb, miután a 6—10 segéddel dolgozó vállalatok száma 68-ról 74-re, a 11—20 segédeseké pedig 23-ról 42-re emelkedett. De még nagyobb jelentőséggel bír az, hogy a 20-nál több személyt foglalkoztató vállalatok száma az évtized alatt éppen megkétszereződött, vagyis 32-re emelkedett s ezzel aránya is 0.6%-ot ért el. Csupán egy csoport, a 2 segédes vállalatok csoportja tűntet fel némi csökkenést: az 1900-as 442-vel szemben ekkor 441. Ha az 1910-es adatokat a mai területre vonatkoztatjuk, úgy azt tapasztaljuk, hogy az iparvállalatoknak több mint fele, 2598 esett a csonka megyére. A következő tíz évben, de leginkább 1920-ban, a népszámlálás idején — mint már említettük, a közgazdasági élet felkavart időszakában, — az iparvállalatok száma országszerte jelentősen megduzzadt. Számuk megyénkben is 2729-re emelkedett, amiből a nagy vállalat 15, ismét kisebb, 0.4%-át téve az iparvállalatok összes számának. A 20-nál kevesebb segéddel dolgozó vállalatok száma ekkor: 2714. Az 1930. évi adatsor már az 1920-asnál normálisabb képet tár elénk, s megyénk iparának fejlődése szempontjából ezt az utolsó évtizedet is eredményesnek mondhatjuk, annak ellenére, hogy az iparvállalatok számában bizonyos csökkenés észlelhető — számuk az 1936-os adatok szerint 2719 lévén, — miután ez a különben sem lényeges csökkenés, egészen világosan a kis, kellően meg nem alapozott, konjunkturális alapítású iparvállalatokra esik. Egyedül a segédnélkül dolgozók kategóriájában mutatkozik a csökkenés, amelynek száma 1844-ről 1553-ra, aránya pedig 67.5%-ról 57.2%-ra, tehát majdnem 10%-kal esett le. Ezzel szemben az 1—2 segéddel dolgozó vállalatok csoportja 683-ról 823-ra, a 3—5 segéddel dolgozóké 136-ról 246-ra, a 6—10 segéddel dolgozóké 38-ról 52-re, a 11—20 segéddel dolgozóké 13-ról 23-ra, végül a 20-nál több segéddel dolgozó vállalatok csoportja 15-ről 22-re való emelkedést mutat. A nagyvállalatok kategóriája így 0.8%-os arányával megkétszerezte a 10 év előtti lélekszámhányadosát. A megye ezen nagyvállalatai közül — a munkáslétszámot véve alapul — a legnagyobb a szőnyi ásványolajfinomító, amely 519 egyént foglalkoztat. — Utána az 532 segéddel dolgozó felsőgallai cementgyár következik, majd pedig a komáromi 449 alkalmazottal dolgozó lenszövő- és fonógyár. Tekintélyes számú, 204 egyénnek ad kenyeret a felsőgallai mészégető is, amit nagyság szempontjából a 171 alkalmazottal bíró ácsi cukorgyár, az ország legrégibb