Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

az ipari foglalkozás minősége alapján részletezi az iparral foglalkozó férfiakat. Eszerint van ekkor a megyében: önálló vállalkozó 4239 tiszt és üzletvezető 8 segéd 2723 tanonc 990 munkás 285 családi kisegítő 22 A női iparosok száma ebben az időben még úgylátszik országszerte nem valami számottevő, mert őket még a fenti részletezés szerint sem mutatja ki a népszámlálás, csupán annyit közöl, hogy a komárommegyei iparos nők száma összesen 612. Bár, mint említettük, összehasonlítási alap a két népszámlálás adatai között nem igen van, annyit mégis láthatunk, hogy 10 év alatt 877-tel emelkedett megyénkben az iparos nők száma, a nőkkel együtt összesen 8879 főre rúgván. Ezt a cca 10%-os emelkedést nem mondhatjuk túlságosan jelentősnek, de mindenesetre a fejlődő ipar bizonysága. Az átlagosnál jóval jelentősebb az önállók csoportjának súlygyarapodása, ezeknek száma ugyanis 3454-ről 4239-re emelkedett. Az előzőkkel szemben az 1890. évi népszámlálás volt az, amely komoly kísérletet tett, a szoros értelembe vett foglalkozási statisztika körén túlmenve az ipari viszonyokról részletesebb képet adni. E célból az iparstatisztikát több tekintetbe új alapokra helyezte. Éppen ezért az eddig tárgyalt 1870. és 1881-es adatok a továbbiakkal való összehasonlítás céljaira csak nagy általánosságban használhatók, ettől kezdve azonban már a foglalkozási és iparstatisztikai adatok azonos alapelvek alapján gyűjtettek és dolgoztattak fel, úgyhogy eltekintve lényegtelenebb eltérésektől az 1890-től kezdődő időszak, mely megyénk iparának mai állása — de az egész ország iparának fejlődése — szempontjából is a legjelentősebb már a statisztika tükrében folyamatosan figyelemmel kísérhető. Azaz, hogy csak 1920-ig, mert hazánknak a trianoni békeparancs folytán ekkor bekövetkezett területcsökkentésével Komárom vármegye is súlyosan — területének és népességének felével — részesedett. 1910, illetőleg 1920-tól kezdődően tehát már csak — erről lévén csupán adatunk •— a megcsonkított megye iparával foglalkozhatunk. Nézzük ezek után mint alakult a megye iparból élő népességének száma és a megye összes népességében elfoglalt aránya 1890-től napjainkig, azaz 1930-ig: Nagy-Komárom vm. P

v az iparból %-a a megye élők s-záma összes lakosságában 1890 21.916 13.4% 1900 24.612 13.6 1910 30.697 15.2 Csonka-Komárom vm. 1910 16.918 16.9 1920 16.374 14.8 1930 23.565 19.8 Mint láthatjuk, megyénk iparból élő népességének úgy számbeli, mint aránylagos növekedése egyenletesen indult meg 1890-től kezdve, a trianoni 494