Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Radocsay László főispán, alelnökök: dr. Frey Vilmos alispán és Kelethy József (Komárom), intéző: Raymann János, ügyész: dr. Divéky István, pénztáros: Hajdú János, ellenőr Molnár Gyula. Számvizsgálók: Horváth Zoltán, Bérczy Endre és Tihanyi Ferenc. Az egyesület öt évvel ezelőtt alakult. Az 1936. évi működése a vármegye gyümölcsfaállományának egységesítése, a szakismeretek terjesztése tanfolyamok és előadások útján, kedvezményes gyümölcsfa, védekező, permetező-anyag akció szervezésére és ezek nyomán a gyümölcstermelés értékesítésének megkönnyítésére irányult. Az egyesület 1937 október 27-én tartott évi közgyűlésében elhatározta, hogy Esztergomban egy olyan mintagyümölcsöst állít fel, amelyben a tagok és az érdekelt gazdaközönség a szakismereteket elsajátíthatják. Esztergomi Borászati Egyesület. Alakult 1879-ben. Életrehívói f Kaán János lovag, f Wimmer Ferenc, f Reviczky Gábor esztergomi szőlőbirtokosok voltak. Célja az volt, hogy a neszmélyi borvidékhez tartozó esztergomi kitűnő borterméseket a termelőktől összevásárolja, pincézze, gondozza és országos forgalomba hozza. Ez az egyesület, mely inkább beillett a szövetkezetek rendjébe, megszenvedte a világháború után bekövetkezett válságos időket s mielőtt végleg tönkrement volna, 1937 október 29-én beszüntette tevékenységét. Itt említjük meg, hogy az egyesület részvénytöbbségét ekkorra Putz Lajos esztergomi borkereskedő szerezte meg. Az egyesület vagyona 1937-ben ingatlanokban, ingókban és folyószámlán összesen 31.798-59 P volt. A fennebbi napon tartott közgyűlés elhatározta, hogy az egyesület részvénytársasággá alakul át és az új vezetőséget a következőkből: elnök: Lenkei Emil, vezérigazgató: Putz Lajos, aligazgató: Szölgyémy Gyula, igazgatóság: Putz Lajosné, Kovancsek Jenő, felügy. bizottság: Bauer Imre, Galambos József, Herczog Gyula, Jedlicska István és dr. Putz Nándor meg is alakította. A közgyűlés új elnöke kijelentette, hogy a r. t. legfőbb célkitűzése, hogy a borokat elsősorban az esztergomi termelőktől vásárolja. Esztergom-szentgyörgymezö kerületi volt úrbéres közbirtokosság. Alakult 1895-ben a m. kir. földművelésügyi minisztérium által jóváhagyott alapszabályok mellett. A közbirtokosság vagyona: 881 kat. hold erdőbirtok és 72 hold közös legelő. A közbirtokosság azzal a céllal alakult, hogy a közös erdőből a tulajdonosokat illető részilletményt kitermelje és kiossza, az erdő és a gazdasági költségeket birtok, illetőleg illetményi arányban megállapítsa, kivesse és behajtsa, s általában mindazt intézze, ami a közösségnek érdekében áll. A közbirtokosság első elnöke f Erős József (iskolai) volt, majd éveken át f Trexíer Antal idb., azután Vigh József, Gere János, Ács István, Erős István. Jelenlegi elnöke: Erös János gazdálkodó és szőlőbirtokos. A közbirtokosság illetménytulajdonosainak száma: 281 és J/2- Tisztikar: pénztáros: Szölgyémy József, jegyző: Nyári József tanító. A választmány 24 tagból áll, míg a számvizsgálatot 4 tag végzi. Közbirtokossági ügyész: dr. Zwillinger Ferenc gyak. ügyvéd. A dr. Megyery Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság. Ott, ahol az esztergomi határ Dorog és Tokod felől a Duna felé több kilométerre kiszélesül, a mult századnak ötvenes éveiben, körülbelül 2.000 kat. hold terjedelemben sivár, futóhomok terült el. Ezt a területet legeltetésre használta a város gazdálkodó közönsége, azonban az éppen terméketlen volta miatt még erre a célra sem volt alkalmas. E miatt a város igyekezett annak bizonyos részétől megszabadulni. A területből mintegy 600 kat. holdnyi valóban eladásra is került s aki megvette — neve már feledésbe ment —• szintén igyekezett megszabadulni tőle s így jutott a dúsgazdag dr. Krausz Izidor tulajdonába. Ez a férfiú világlátott ember volt. Sokat tapasztalt és volt bátorsága ahhoz, hogy a futóhomokon gazdálkodást kezdjen és alig egy év alatt már elkészül421