Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

igen fáradnak a borjak felnevelésével, hanem amikor azok elérik a négyhetes kort, levágásra eladatnak. Ily körülmények között igen kevés az az állathányad, amely valóban nevelés alá kerül. Ezek után szinte azt mondhatnók, hogy Esztergomban inkább milimáriskodás folyik, mintsem komolyan számbavehető' állattenyésztés. Igen érdekes megállapítás az, hogy az esztergomi földműves gazdák sehogy sem akarják meglátni sem az uradalmakban, sem a fővároskörnyéki tehenes gazdáknál, hogy azok állataikat istállón tartják, az állatok táplálását mesterséges takarmánynemüekkel biztosítják és a legeltetést mellőzik már azért is, mivel az istállózott tejelő állat tejhozama a legelőre járóét 30-—40%-kal meghaladja, amennyiben az állat nem kényszerül a maga táplálékát fáradsággal megszerezni s emellett a legelőre való ki és onnan való hazatéréssel testi erejét fogyasztani. A sertéstenyésztés Esztergomban mar komolyan vehető, amennyiben a földművelő nép a tenyésztett sertést saját házi hasznára hizlalja. így azután Esztergomban a sertéstenyésztés ezidőszerint is folyik. Esztergomban valamikor lótenyésztés is volt és a gazdák ménest is tartottak. Ma már erre csak a legöregebb emberek emlékeznek. Esztergom mezőgazdasági statisztikája. A város határa az erdő kivételével 12.927 kat. hold, mely művelési ágak szerint a következőleg oszlik meg: szántó 5049 kh., rét 747 kh., kert 158 kh., szőlő 1986 kh., legelő 1925 kh., kopárság 2059 kh. Állatállomány. 1936. év folyamán összeíratott 971 db haszonállat. E létszámból tejelő 664, igás ökör 223. Lóállomány 567, juh 392, kecske 98 és sertés 736. A város közönsége összesen 10 tenyészbikát tart. A tenyész-sertés apaállatok száma 8—10 között váltakozik és ezeket a gazdaközönség tartja. A juhállomány a város tulajdona. Erdészet. A 2888 kat. holdat kitevő erdő a város közönségének tulajdona. Az évi fatermés átlaga 3750 m

3 fő és 410 m

3 előhasználati fatömeg, vagyis öszszesen: 4160 m

3. A kitermelés házilag történik. Az erdő évi üzemköltsége 27.000 P. Évi tiszta hozama 30.000 P. Kezelésének mikéntje: szálerdő fokozatos felújító vágásmóddal. Az erdőben gyakorolható vadászati jog bérösszege 1500 P. Vadállomány: szarvas, őz, vaddisznó, fogoly, fácán és kevés császármadár. A tavaszi szalonkavonulás mindig sikeres. Erdősítés 1920 óta: 94-8 kh. tisztás és 380-2 kh. vágás és hiányos fiatalos. A fatermelés minősége: tűzifa: 95%, szerszámfa 4% és műfa 1%. Az idevonatkozó egyéb adatokat a m. kir. alerdész szakiskolával kapcsolatban ismertettük. Mezőgazdasági termények feldolgozása. E tekintetben az Esztergomi Gyümölcsértékesítő és Szeszközpont tevékenykedik. Szesztermelése az 1935—36. években 3648 hl. Gyümölcsből 1548 hl., törkölyből és seprőből 2100 hl. Az évi haszonból a város részesedik. 412