Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Esztergom szépítése. Az Esztergomi Sétahely és Szépítő Egylet 1877-ben alakult s azóta állandóan tevékenykedik. Ez a tevékenység azonban — bármennyire igyekeztek is azok a lelkes férfiak, akik annak idején vezető szerepet vállaltak — egyrészt az anyagi támogatás csekélysége, másrészt a múltbeli közöny miatt, jelentékeny sikereket nem mutathatott fel. A felélénkülés idejéül azon időszakot említhetjük, amikor a kis Duna medrének államköltségen történt kotrásával és mélyítésével a mai Csernoch János-utat feltöltötték és feltöltést nyert a nagy Dunának az érseki palota alatt levő parti része is. Ez a munkálat az 1911—-13. esztendőben történt s ekkor néh. Bleszl Ferenc takarékpénztári vezérigazgató lelkes fáradozása mellett és intézetének áldozatkészségéből a kis Duna partja gyönyörű platánsorral ültettetett be és így született meg a kisdunaparti sétány s rendeztetett az előbb említett dunai munkálatokkal kapcsolatban feltöltött hévvízi patak helye. Az 1914-ben bekövetkezett világháború és annak későbbi szomorú következményei egészen 1925-ig akadályai voltak a szépítésnek és a további alkotó tevékenység akkor indult meg valójában, amikor az egyesület elnökéül dr. Perger Kálmán, a m. kir. államrendőrségnek ezidőszerint már nyugalomban levő vezetője, választatott meg. Perger Kálmán amilyen szigorral és odaadással szolgálta a közrendészet ügyét, ép olyan megértéssel viseltetett mindamaz emberi gyarlóságokkal szemben akkor, hogyha azok eredője nem a megrögzöttség volt, hanem az egyén pillanatnyi felhevülésének szüleménye. Ez a magatartás tehát olyan férfiú magatartása volt, amely a nemes eszmények szolgálatát tűzte céljául. Egyesületi elnöki, minőségében valóban be is bizonyította, hogy rajongója a szép kultuszának s abban nemcsak lelki gyönyörűséget talál, hanem arra is törekszik, hogy ami szép volt, az szebb legyen és ahol pusztaság volt, ott állandó helyet találjanak fű, fa és virág! Amíg eként dr. Perger Kálmán vezére volt Esztergom szépítésének, lelkes segítőtársra talált Szívós Waldvogel József ny. m. kir. honvédtábornokban. Nemcsak segítőtársa volt ez a férfiú Pergernek, hanem a nemes célnak olyan szószólója is, aki a város társadalmát és a hivatalos várost — melynek fórumán Esztergom fejlődését szolgálja — meg tudta nyerni a fokozottabb tevékenységnek. így fásíttatnak és változnak virágos kertekké a város utcái, így parkosíttatnak a terek és öltözik díszbe Esztergom minden tavasszal. E két kiváló férfiú érdeme, hogy fáradozásaik megértésre találtak s el kell következnie az időnek, amikor cselekvésük nyomán indulva, az utódok áldani fogják őket azért, hogy megvetették az alapját a virágos Esztergomnak! Amikor e két férfiú elévülhetetlen érdemeit méltatjuk, nem mulaszthatjuk leszögezni, hogy buzgó igyekezetük a hivatalos város közönségében és vezetőségében kiváltotta a mindent a szépért gondolatát és biztosította azokat az anyagiakat, amelyek nélkül minden fáradozás hiábavaló! Az egyesület tevékenysége a mindenkori anyagi erőkhöz simult és amiként csökkent a nemes város anyagi támogatása, azonképen évről-évre csökkent az egyesületi munka. Erről az alábbi kimutatás nyújt világos képet. E szerint az 1924—25. fásítási évadban 1520 P, az 1925—26. fásítási évadban 5560 P, az 1926—27. fásítási évadban 3565 P, az 1927—28. fásítási évadban 5657 P, az 1928—29. fásítási évadban 3707 P, az 1929—31. fásítási évadban 4914 P, az 1932. évben 1770 P, az 1933. évben 1294 P, az 1934. évben 1034 P és az 1935. évben 784 P állott az egyesület rendelkezésére. Városi ellátmány. Az egyletnek nyújtott városi ellátmány kezdetben évi 2400 P, 1930. évben 1200 P és 1931. évben 800 P volt. 1933. évben még 600 pengőt utalt ki a város a felsorolt előző évi ellátmányok címén fenállott hátraléka kiegyenlítéseképen. 1934. évre 200 P ellátmányt szavazott meg a város, 26 401 V