Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

leg 80 ágyra tervezett közkórház nyolc különálló pavillonban van elhelyezve. Ezek közül egy épületben van a sebészeti és a gyermek-osztály, a másik, emeletes épületben van a szülészeti osztály és a belgyógyászati osztálynak egy része, amely eredetileg teljes egészében a belbetegek elhelyezésére szolgált. A kórház területén fertőző betegségben megbetegedettek elkülönítésére egy külön elkülönítő pavillon szolgál. Az elmebetegek megfigyelésére két cellás zárkából álló épület szolgál. Az apácák számára és a kórházi kápolna részére épült egy épület. Az igazgatói lakás 1937. év folyamán a szülő nők otthonává alakíttatott át. A betegek 1902 májusában hozattak át a régi kórházból az új kórházba és azóta a Kolos-kórház épületei állandóan szolgálják a betegellátást. Az eredetileg 80 ágyra épült kórház már a megnyitás évében is szűknek bizonyult és ezért az eredetileg egyéb célt szolgáló helyiségek alakíttattak át kórtermekké. A megnyitás évében, vagyis 1902-ben, 1145 beteg 27.982 ápolási napon át volt gyógykezelés alatt. Ez a szám 1929. évben érte el a 2221 főnyi beteglétszámot és 71.146 ápolási nappal a legmagasabb betegforgalmat. Ezen forgalmat az intézet a Simor-kórház férőhelyeinek (1920. évben) igénybevételével és 250 teljesen felszerelt ággyal tudta lebonyolítani. A gazdasági helyzet okozta romlás és az ellátmányos rendszer életbeléptetésével — bár a betegforgalom évről-évre növekedett — az ápolási napok száma 42.000-re csökkent le és évről-évre való fokozatos javítás mellett 1936-ban 53.863 napra emelkedett s ezt 200 ágyon bonyolította le a kórház. A kórház állandó fejlődését, a betegforgalom növekedését, az orvosi és gazdasági munka állandó szaporodását igazolja a műtétek számának igen nagy növekedése. (1902: 246 és 1936: 1635). A megnyitás évében a betegek gyógykezelésére egy igazgató-főorvos, egy alorvos és egy orvosgyakornok volt. Jelenleg hat rendszeresített és két rendelő orvos látják el az orvosi teendőket. 1902-ben a gondnoki irodai személyzet két főből állott, jelenleg annak dacára, hogy a kórház gazdasági ügyeit teljes egészében a pénzkezeléssel együtt a gondnoki iroda látja el, a gondnokság négy állandó főből és egy kisegítő személyből áll. Az ápoló apácák száma 1902-ben 6 személy volt, jelenleg a két kórházban 17 személy és 1929-ben 22 személy volt. A közkórház kiegészítő részét képező Simor-kórház bérletét 1927. évben a tulajdonos esztergomi érsekség felmondotta és 1928. évre az egész betegforgalmat a Kolos-kórházban kellett volna lebonyolítani, tehát megfelelő férőhelyről kellett gondoskodni. E célból vette meg a város Csikós Mihály és nejétől a közvetlenül szomszédos Szt. Imreutcai 28. sz. házat és a hozzátartozó mintegy három katasztrális holdnyi területet. Később a bérletet sikerült újból meghosszabbítani, úgyhogy a Simorkórház kiürítése elmaradt, de megmaradt a szomszédos ház és telek a kórház tulajdonában, hogy az a szükséges bővítés rendelkezésére álljon. A Kolos-kórház épületei az elmúlt 35 év alatt nagyon elhasználódtak és azok teljesen újból való átalakításra szorulnak. E tatarozási munkákkal kapcsolatosan van tervbevéve a Kolos-kórház modernizálása, kibővítése és a betegellátásnak a Simor-kórház kikapcsolásával, teljesen a Kolos-kórház keretében való lebonyolítása. A jelenlegi földszintes sebészeti osztály emeletráhúzással fog bővülni. A belgyógyászati osztályon lesznek elhelyezve a bel- és szembetegek. A jelenlegi kis fertőző-épület, amely tulajdonképpen csak a kórház területén fellépő fertőző betegek elkülönítésére szolgált, kibővítés útján a város területén fellépő járványos betegek elhelyezésére fog szolgálni, míg az emeleten a tüdőbetegek nyernek majd elhelyezést. A betegek elhelyezésére szolgáló épületek központi fűtéssel, hideg-meleg folyó vízzel lesznek ellátva, míg a többi épület kályhafűtése továbbra is megmarad. ,395