Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Izraelita elemi népiskola. Amíg 1868-ig az esztergomi zsidóság gyermekeit a családok által közösen fizetett magántanítók egy — szintén együttes adakozásból fenntartott — helyiségben oktatták a héber írásra és olvasásra, továbbá az elemi ismeretekre, attólfogva a tanitás a hitközség által a volt Szenttamás községben (1893-tól fogva a várossal egyesíttetett) emelt szabványos iskolában folyik a tanítás. Az 1868. évi XXXVIII. tc. életbeléptetése után oki. tanítókat alkalmaz a hitközség. Az oktatás terén sorozatos érdemeket szerzett Blumschein Lipót, aki több mint 40 éven át nemcsak a vallásabeli gyermekeket tanította, hanem a keresztény családok csemetéinek német nyelvi oktatásával is sikeresen foglalkozott. Eredményes tevékenységével általános tisztelet és megbecsülés tárgya volt és valóban sajnálatos, hogy a tanítók ma is élő nesztorára a m. kir. vallás- és közokt. kormány figyelmét a hatóságok felhívni elmulasztották. Az iskola jelenlegi ig.-tanítója Weisz Márton oki. polg. isk. tanár, aki 1929 óta működik. Az iskola egy tantermes és egy tanítós, felszerelése modern és az iskolákban megkövetelt higiénikus kívánalmaknak minden tekintetben megfelel. Az iskola keretében az igazgató vezetése alatt ifjúsági vöröskereszt-egylet is működik. Weisz Márton igazgató a világháborúban a 12. volt honvéd gyalogezredben szolgált, több kitüntetést szerzett és súlyosan sebesült. Nem érdektelen megemlíteni, hogy egyik őse II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának hősi halottja volt és atyai nagyatyja 1848/49-i honvéd volt. Az izr. hitközség kebelében kulturális alosztály is működik. Ez az 1902-ben alakult izr. dalegylet utóda és több szakosztállyal bír. Az alosztály célja: „az izr. kultúrának összeegyeztetése a hazafias célokkal és a kultúrának ápolása". Az alosztály elnöke Lenkei Emil, ügyvezető elnöke Bauer Imre. Esztergom a statisztika tükrében. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatalban őrzött 1930. évi népszámlálási adatok szerint a város össznépessége 17.354. Ebből férfi 8447, nő 8907. Nyelvi megoszlás szerint jelentkezik 16.982 magyar, 207 német, 129 tót, 5 horvát, 1 szerb és 30 különböző ajkú és nemzetiségű lakos, míg vallási megoszlás tekintetében a következő adatok irányadók: róm. kath. 15.892, gör. kath. 55, ref. 689, evang. 173, gör. kel. 11, izr. 523 és egyéb 11, összesen 17.354. A keresők száma 7723, az eltartottaké 9631. Foglalkozási megoszlás: Őstermelés: ker. 1966, elt. 2426. Bányászat: ker. 168, elt. 370. Ipar: ker. 2055, elt. 2608. Keresk. és hitel: ker. 490, elt. 528. Közlekedés: ker. 334, elt. 732. Közszolgálat és szabadfogl.: ker. 841, elt. 967. Véderő: ker. 390, elt. 302. Napszámos: ker. 64, elt. 47. Nyugdíjasok és tökepénzesek: ker. 750, elt. 992. Házicselédek: ker. 437, elt. 23. Egyéb és ismeretlen: ker. 228, elt. 636. (1930.) A tankötelesek száma 2630 volt. A pénzintézetekről, vállalatokról, a kereskedelemről, iparról, közgazdaságról és a mezőgazdaságról majdan következő fejezetünkben számolunk be. Esztergom város fejlődését illetőleg a következő adatok a haladás merész ívelését mutatják. Ezen adatok összeállításánál arra törekedtünk, hogy kimutassuk, hogy a városban 1920-ig és attólfogva napjainkig mennyiben változtak a viszonyok. Az érdekes adatok a következők: Esztergomban 1920-ig összesen 2621 magánház volt. Ezek száma 1936 végéig 787-tel szaporodott. A középületek (városiak) száma 1920-ban 30 volt és azóta ezek száma 45-re emelkedett. Szükségesnek látjuk ez utóbbiakat a reájuk fordított kiadásokkal együtt már azért is felsorolni, mert az új ,392