Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

misüléssel fenyegette. Szolimán szultán elfoglalta a várost és a budai zsidókkal együtt az esztergomi zsidók nagy részét is hajón Törökországba hurcoltatta. Néhány zsidó kereskedő a török világban is lakott Esztergomban és a beszállingózott német kisiparosokkal, valamint a nagyobbszámú rácokkal együtt elég élénk kapcsolatban voltak a törökökkel. Nagy bizalom nem lehetett köztük. Az esztergomi zsidók pl. ellenezték, hogy a budai zsidók a törököknek hitelbe sót szállítsanak, mivel nem biztosak a megfizetésben. (Kohen Efrajim budai rabbi: [1167—1678] Efrajim kapuja c. döntvénytára. 141. sz.) A janicsárok a keresztények és zsidók esküdt ellenségei voltak ugyan, de a török köznép üldözéseitől megvédték őket. így vált lehetségessé, hogy a maradék zsidóság, néhány később idekerült zsidó kereskedővel kiegészülve, ha roskadozva is, tovább dolgozott és a török hódoltság súlyos ideje alatt sem estek szét a hitélet keretei. De csak két évszázad erőfeszítése tudta megint lábra állítani a nagymultú hitközséget. A XVIII. sz. elején pestis pusztított Budán. A budai zsidók egy része a pestis elől Esztergomba menekült és itt külön hitközséget alapított. A ragály elmúlása után sokan visszaköltöztek Budára, akik Esztergomban maradtak, összeforrtak a régiekkel és ezekkel egy fokozatosan fellendülő, erőteljes hitközségben egyesültek, amit az 1920-ban exhumált temető sírkövei is bizonyítanak. Ennek a temetőnek első sírköve 1775-ből való. Ezután már rohamosan fejlődött a hitközség. A XVIII. század első felében megalapítja a Chevra Kadisát, 1858-ban az elemi iskolát, 1864-ben a Betegsegélyzőegyletet, 1868-ban a Nőegyletet, 1927-ben a Kultúregyletet. Talmudtórát, Dal- és Zeneegyesületet, Jótékony Leányegyletet is létesített. Ez és a betegsegélyző már nem működik. Van könyvtára és kéziratgyüjteménye, amely sok régi okiratot és százéves jegyzőkönyveket őriz. Múltjára vonatkozó egyéb történeti dokumentumok az esztergomi prímási és káptalani levéltárakban találhatók. Az anyakönyvvezetést a XIX. sz. elején rendszeresítette. Az első anyakönyvi bejegyzés 1822-ből való és Uny községre vonatkozik. Az első esztergomi bejegyzés 1828-ból származik. Régi templomának helyéről 868-ban új templomot építtetett, de 1888^-ban ezt is lebontatta és az így felszabadult telken, a két régi zsinagóga helyén felépítette még ma is fennálló templomát, tiszta mór stílusban, Baumhorn Lipót budapesti műépítész tervezése szerint. Az építkezést a hitközség tagjainak áldozatkészsége, az általuk felajánlott kamatmentes kölcsön és a törlesztést biztosító önmegadóztatás tette lehetővé. Az építést Stern Márk elnök, Fried Arnold építési bizottsági elnök és Vajda Gyula mérnök vezetése alatt az építési bizottság hajtotta végre. Az egészséges zsidóéletnek ezt a szép monumentumát dr. Weisz Ignác esztergomi és dr. Lőw Immánuel szegedi főrabbik avatták fel a hatóság és sok hitközség küldöttségének jelenlétében. Egy évezredes mult erős fundamentumán épült fel ez a templom, vallásos s hazafias szelleme pedig, melyet kitűnő papok hirdettek, évezredes tradíciókban gyökerezett. Kultúrtörekvése, amely jellemzi, ezekből a nemes hagyományokból bontakozott ki és abból a megnyugtató tudatból, hogy nagy főpapok vigyáznak itt igazi keresztény türelemmel a békére. Mozgató erővé izmosodott a prímási szék iránt való hódolata, amelyről történelmének sok lapja tanúskodik. Minden új prímást szeretettel és bizalommal fogadott és installációját a maga ünnepévé is avatta. Ódákkal, szónoklatokkal és költői lendületű feliratokkal ünnepelték a bevonuló főpapokat. 1808-ban Leipniker kiújjongja magából a zsidóöröm érzéseit: „Freudengefühle der Graner Judenschaft bey der feyerlichen Installation s. Königl. Hoheit des Füstprimas Carolus Ambrosius." Ódát, beszédet szentelnek 1820-ban Bosznitz és Löffler „für hochfeierlicher Ankunft des Herrn Fürsten Alexander von Rudna" és hasonló lelkesedéssel szólal meg 1839-ben Rothenberg Efraim „Herzenserguss an S. Hochfürslichen Gnaden Joseph Kopácsy Graner Erzbischof am Tage des feuerlichen Einzuges" című ,390