Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

már megalakult a róm. kath. egyházközség azzal a célzattal is, hogy ott plébánia létesüljön. A templom 1837-ben adatott át rendeltetésének. Első lelkésze néh. Brült József, a nemrég elhunyt főegyházmegyei prelátus-kanonok, várplébános volt. Utódja Koperniczky Ferenc, a jelenlegi pozsonyi prépost lett. Koperniczky után rövid ideig Ferenczy György látta el a lelkészi teendőket és a legutolsó lelkész néh. Számord Ignác volt. Ez a férfiú 44 éven át teljesítette felemeiően szép feladatait. Két évvel ezelőtt halálozott el és utolsó útjára híveinek ezrei kísérték el. A plébánia 1937-ben létesült és azon évi január 1-től működik. Első plébánosa rétalapi Bayler István, aki 1935-ben neveztetett ki javadalmas lelkésznek és két évvel utóbb plébánosnak. Régi erdélyi nemesi család leszármazottja. Ezidőszerint 37 éves. A teológiát Esztergomban végezte. Egyházi pályafutását Gután kezdte, majd Balassagyarmaton volt segéd- és kórházi lelkész. Onnan Ludányba neveztetett ki plébánosnak és itt érte a hercegprímásnak ama kitüntető bizalma, hogy a magyar Sionon a Rudnay prímás által emeltetett Szt. Anna-templom plébánosa lett. A templomot és a lelkészséget fenntartó érsekek után az egyházi intézménynek legnagyobb jóltevője f csatai Szabó János nagyváradi kanonok volt. A város hálás közönsége az egyházközség kezdeményezésére a nagy jóltevő nevéről utcát nevezett el. A plébánia híveinek száma — mely emelkedőben van — ezidőszerint 6600. A lelkigondozás területéhez tartoznak az esztergomi tábor, Kenyérmezőmajor és a zsalazsomi beépített terület lakosai. Hozzátartoznak még: a Szt. Annazárda elemi iskolájával és óvodájával, a Szt. Anna-fiúotthon, mely 45 árvát Iát el és részesít díjtalan, állandó gondozásban és a Szentgyörgymező kerületi Simor-leányárvaház. Mindkét árvaházat a Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Müve tartja fenn. A most említett intézmény orsz. elnöke: dr. Meszlényi Zoltán c. püspök, esztergomi prelátus-kanonok. Végül megemlítjük, hogy megalkotás alatt áll néh. Rudnay Sándor hercegprímás szobra, amelyet a Szt. Anna-templom előtt levő téren fognak felállítani. Az egyházközség ily módon óhajt maradandó emlékművet állítani a templom egykori áldozatkész építőjének! Az Esztergom-belvárosi kegyúri róm. kath. plébánia. A belvárosi róm. kath. templomról annyit tudunk, hogy Esztergomnak a töröktől történt visszavívása után, 1695—99 táján, a templom mai helyén egy részben kőből, részben fából épült kis templomocska volt,

1 amelyet 1756—61 között lebontottak s helyén emeltette a város a maiglan is fennálló gyönyörű barokk stílű szentegyházat. Állíttatik, hogy a mostani torony előbb, és pedig 1743-ban, már állott és ahhoz építették a templomot. Állíttatik az is, hogy ugyancsak a mai templom helyén kellett lenni annak a templomnak és kolostornak, amelyet IV. Béla király a tatárjárás után az általa kedvelt ferencesek kisebb rendjének építtetett. Ez az állítás sehogysem egyezik az említett rend utód-történetíróinak helyszíni megállapításaival és éppen ezért ez a kérdés még tisztázást igényel. A mai plébánia templomát a város népe ma is „öreg templom"-nak nevezi. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a hagyomány szerint valóban állt annak helyén templom (Szt. Miklós tiszteletére) és pedig a későbbi nagyvárosnak egyedüli szentegyháza, és csak később épültek a többiek. A mai templom az idők folyamán többször nyert külső és belső felújítást és a mögöttünk elmaradt negyvenhét év alatt három ízben ismételten renováltatott. így 1903-ban, majd az 1910-es évek elején dr. Fehér Gyula plébánossága alatt és legutóbb az 1937. év folyamán. Ezen utóbbi felújításra nemcsak azért volt múlhatatlanul szükség, mert a templom 1 Első plébánosa Malonyai Pál (később kanonok) volt. Anyakönyvei 1709-től kezdve vezettetnek. ,386