Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kat dr. Borbély né sz. Dankó Sarolta tartják fenn. Mindkettő művésze a zongorajátéknak s mindketten arra törekszenek, hogy a város ifjúságába beleneveljék a klasszikus zene szeretetét és annak gyakorlását. A két iskola évenként nyilvános ünnepélyes záróvizsgán bizonyítja be kiválóságát és az ily alkalommal adott programmok nemcsak az érdekelt szülőket vonzzák, hanem azokat az elfogulatlan zenekritikusokat is, akik mindmáig elismeréssel nyilatkoztak az iskolák rendszeréről és tanulmányi eredményéről. A záróvizsgák Esztergomban ünnepélyszámba mennek és zenei eseményt jelentenek. Dr. Borbélytlé sz. Dankó Saroltáról azt is megállapítjuk, hogy — mint művésznő — nemcsak Esztergomban aratott sikereket, hanem Budapesten, Budafokon, Nyíregyházán és az ország más zeneszerető városaiban is. Brenner Júlia, mint szólista, az Esztergomban rendezett jótékonycélú hangversenyeken és kultúrestélyeken minden egyes esetben meleg elismeréssel teljesítette feladatait. A harmadik (általános) zeneiskolát 1928-ban Bánáti Buchner Antal alapította és igazgatja. Mondani is felesleges, hogy ez az iskola alapítóját és vezetőjét dicséri. Dalárdák. Az esztergomi turista dalárda 1911-ben néh. Farkas Elek elnök, fTáky Gyula volt belv. karnagy és f Brutsy János lelkes kezdeményezéséből alakult. A működő tagok száma 46 férfi, 36 nő. Férfi-, női- és vegyeskara egyházi és hazafias műsort művel. Részt vett a szegedi és debreceni orsz. dalosversenyeken. Karnagya 1919 óta Hajnali Kálmán. Az esztergomi kath. legényegylet dalárdája. Alapították Mátéffy Viktor, Wessely Géza, f Jakobek Jenő és Ammer József (karnagy) 1924-ben. Elnök: Béres István, világi elnök: Schweitzer Vilmos, titkár: Merényi Gyula. A működő tagok száma 44. Hangversenyez Esztergomban és a megye területén. A kath. legényegyletek országos dalosversenyén 1926-ban Budapesten I. cs. II. díj, a debreceni országos versenyen (1929) nd. cs. II. c. díj, a budapesti ker. dalosünnepen (1930) nd. cs. I. díj, a győri ker. vál. vers. (1930) neh. nd. cs. I. díj, a budapesti országos dalosversenyen (1933) neh. nd. cs. II. díj nyertese volt. Irodalom. Hogyha Magyarország ezer éves múltját irodalmi szempontból vizsgáljuk, teljes lelkiismerettel megállapíthatjuk, hogy a hazai irodalom tulajdonképpen való bölcsőjéül Esztergom tekinthető, mert hiszen akik itt először jegyezték a történelem eseményeit, kétségkívül azok az egyházi férfiak voltak, akiket a keresztény hitnek hirdetése vezérelt hozzánk. Egykori képeink és falfestményeink láttatják, hogy miként rajzolják az iniciálékat és mint rovogatják a betűket a kolostorok csendjében a szerzetesek mindaddig, amíg a könyvnyomtatás bekövetkezik. Eltekintve most már attól, hogy a kolostori irodalom természete milyen irányok követését kívánta, bizonyos, hogy ha az főképpen az egyház érdekeit szolgálta is, mindazonáltal más tekintetben is arra törekedett, hogy a nevezetesebb világi eseményeket megörökítse. A kolostorok lakói azonban nemcsak a vallásos élet követelményeinek megfelelő irodalommal, nemcsak a történelmi események megörökítésével foglalkoztak, hanem költészettel és szépirodalommal is. E két utóbbi műfaj természetesen rendszerint az alkotás remekeinek dicséretét zengte. ,377