Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

az ipar terén elhelyezkedett leánynemzedék is szakirányú oktatásban részesüljön. Ennek az iskolának igazgatója Lindtnerné sz. Pach Jolán oki. tanítónő és oktatói Bleszl Margit, Hellebrand Gizella, Kántor Mária és Vitái Ida oki. tanítónők. Végezve az iskolaváros ismertetésével, pótlólag — bár nem esnek a szakirányú iskolák fogalma alá — még két intézetről kell szólnunk. Az egyik az érseki leánygimnázium, a másik pedig az érseki polgári leányiskola. A leánygimnáziumot Blaskovics Placzid igazgató vezeti hét irgalmasrendi és öt világi tanár közreműködésével. A polgári leányiskola szintén az említett rend gondozása alatt működik. Igazgatója szintén Blaskovics Placzid, tanárai tíz rendi nővér és három világi tanerő. M. kir. alerdész szakiskola. Ez az intézet a m. kir. földmüvelésügyi minisztérium által Temesvárott 1885-ben állíttatott fel és 1918-ig erdőőri szakiskola volt s ekkor átalakult részben háromévfolyamos szakiskolává, részben elsőfokú egyéves erdőőri és vadőri iskolává. Az összeomlást követőleg e kettős iskola Tata és Tóváros nagyközségekbe került és ott a legmostohább viszonyok között 1924-ig volt s onnan helyeztetett át Esztergomba, mint m. kir. alerdész szakiskola. A szakiskola célja és feladata az, hogy az erdő- és vadgazdaságok számára olyan alerdészeket és vadőröket neveljen, akik az erdőgazdaság gazdasági és műszaki segédszolgálat és a vadvédelmi szolgálat ellátásához szükséges, továbbá a törvényekben megszabott követelményeknek megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek. Rendeltetése az iskolának az is, hogy a növendékek a mezőgazdaság, kertészet, méhészet és halászat alapismeretei tekintetében már azért is avatottak legyenek, mert elhelyezkedésük esetén tájékozottságukkal szolgálatadójuknál jobban hasznosíthatják magukat, s minthogy földet is kapnak és kertjük is lesz, okszerűen gazdálkodhatnak és mellékhasznokat is biztosíthatnak. Amíg eként a többoldalú szakképzés érvényesül, az iskola arra is törekszik, hogy növendékei vallásos, erkölcsös, jellemes és hazafias gondolkodású egyénekként hagyják el képzésük színhelyét. A szakiskolát a m. kir. földművelésügyi minisztérium által megbízott igazgató vezeti és irányítja, az oktatást pedig beosztott erdőmérnökök és a szükséghez képest más szakférfiak végzik. A gyakorlati oktatásnál a kiképzett erdészeti altisztek kisegítőkként működnek. Az intézet Esztergomban a boldog békeidőben pótlaktanyául szolgált ú. n. kenderföldi épületekben nyert kellő átalakítás után alkalmas elhelyezést. Az alerdészeti szakiskola igazgatója Szilágyi Ernő m. kir. főerdőtanácsos. Tanári kar: Ágfalvy Imre főerdőmérnök, Komán Béla, Erdődy Miklós és Kricsfalvy Victor erdőmérnökök. Irodavezető: Nagy István. Beosztottak: Hantos Ede műszaki altiszt, Daróczy Márton és Hevessy József képesített alerdészek. A szakiskola kezeli a város 2800 kat. holdas erdőgazdaságát. Az intézet a saját növendékeivel már a berendezkedés első idejében a rendelkezés alatt álló telken erdei facsemete-kertet létesített és e kertnek neveltjeiből látja el az erdősítést. Minthogy azonban ez a kert nem fedezte a szükségletet, később gondoskodás történt abban az irányban is, hogy ugyancsak a növendékek a Barátkúti erdőőri lakás közelében egy másikat létesítsenek s így most két terület biztosítja az erdő szükségleteit. A katonai tábor mellett 53 holdnyi területen a gyakorlati oktatás végett gazdaság is berendeztetett s egyúttal a dorogiúti vám mellett három kat. holdas kertgazdaság is létesült avégből, hogy a növendékek a konyhakertészetben jártasságot szerezzenek. A gazdaság és a konyhakert termékei az intézet élelmezésére használtatnak fel. ,374