Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

strandot a budai császárfürdöi uszoda méreteivel egyező uszodájával, napozóival és teljesen a kor kívánalmai szerint jelentkező berendezésével. Az esztergomi hévvizek hőmérséklete 29 C fok; összetételük kénes, vasas, magnéziumos és rádium-aktivitásban gazdag gyógyvizet jelent. Esztergom hivatalosan is fürdőváros és nagy előnye nemcsak héwizeinek rendkívül előnyös gyógyhatásában jelentkezik, hanem levegőjének állandó ózondús frisseségében is. Különös becse ennek a városnak azok a helyek, amelyek a közönségnek nyugalmat és pihenést biztosítanak, vagyis a nyilvános parkok, a p!atán-sorok által árnyékolt sétányok és a sziget sétányai, nemkülönben dunai strandja. A belső, parkosított terektől eltekintve, elsősorban említjük a néhai dr. Csernoch János nevét viselő, közel három kilométer hosszban elhúzódó kisdunaparti sétányt remek platánsorával, aszfaltburkolatával és virágos hangulatával. Ez után következik a prímási palota alatt a Nagydunával párhuzamos „Serédi-park". Ami a szigetet illeti, erre a városból két vashíd vezet. A sziget egymásra boruló öreg gesztenyesorával és állandóan gondozott s körülbelől hét kilométerre terjedő sétányával valóságos oázisa az üdülést és felfrissülést biztosító helyeknek. A város felől a kis Duna, a másik oldalon a nagy Duna hullámai nyaldossák ezt a szigetet, amelynek sétány-útjain vendéglők, cukrászdák és egyéb szórakozást nyújtó alkalmak kínálkoznak. A Csernoch jános-út mentében legcélszerűbben megközelíthető gyógyforrások telepét elhagyva, az érseki palota irányában találjuk az egykori „érseki város" erődítéséből fennmaradt hatalmas körbástyát, amelynek baloldali falán egy 2 m magas és 130 cm széles dombormű van elhelyezve. A dombormű sziklára lépő, balfelé menő, feltűzött szuronyú rohamsisakos katonát ábrázol és az emléktáblán a következők vannak bevésve: „Ezredünk emlékének a Bars, Esztergom, Hont és Nyitra megyék 14-es honvéd fiai 1934-ben. 1914: Andrzow, Lublin, Ivangorod; 1915: Kárpátok, Siedlanka, Piskorovice, Palikowce-Stare, Wolhinia; 1916: Luck, Zaturci, Tölgyes; 1917: Ojtoz; 1918: olasz és francia harctér. Az ezred otthonát, Nyitrát és Lévát Elragadta Trianon. Ezt az emlékművet Deisler Németh Károly tábornok kezdeményezésére állítottuk Az ideiglenes trianoni határon 1934-ben." Amikor ennek az emléktáblának szövegét ide iktatjuk, magyarázatul megjegyezzük, hogy Bars, Esztergom, Hont és Nyitra vármegyék katonaköteles fiai részben az esztergomi volt cs. és kir., részben a nyitrai volt m. kir. honvédkiegészítő parancsnokságok által állíttattak sor alá. A Nyitrán állomásozott volt m. kir. 14. honvéd gy.-ezred törzse Nyitrán, egy zászlóalja pedig Léván ,333