Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tiszteletére emelt hatalmas szobor, mely —- miként a Széchenyi-téri Szentháromság-szobor — szintén Kiss György alkotása. A parknak baloldalán fekszik az esztergomi városi hivatásos és önkéntes tűzoltóság központi laktanyája és szertára, mely utóbbiban a tűzvédelem legmodernebb eszközeivel találkozunk. A Széchenyi-térből a Duna felé a Szt. Lörinc-utca ágazik el. Ez az utca az egykor ott állott templomtól vette nevét. Az utca alatt levő csatorna és a közvetlen közelében álló iparbanki székház építése közben annak idején hatalmas épület alapfalai és maradványai kerültek napvilágra és a leletekből egyébként kétséget kizárólag meg volt állapítható, hogy azon a helyen — vagyis az utca torkolatában — állott valaha tényleg a Szt. Lőrinc tiszteletére emelt szentegyház, amely körül cemetárium (cinterem) is volt. Ennek az utcának baloldalát egész hosszban az Esztergomi Takarékpénztár emeletes bérpalotája foglalja el. Ennek a bérpalotának a Kisdunára néző sarkában az emeleten találjuk a Széchenyi Kaszinót, amely közel száz év óta találkozóhelye Esztergom művelt társadalmának, továbbá a Korona-szállót és kávéházat, amelynek dunai terrasza egyike a legkellemesebb üdülő- és szórakozóhelyeknek. A Korona-szállóval szemben Esztergom vármegyének ízlésesen épült új emeletes tiszti lakóháza zárja be az utcasort. Visszatérve a Széchenyi-térre, a térnek a Kossuth-utca találkozásából a Rákóczi-térre jutunk. Itt találjuk a Korona-kávéházat, amely a háború végéig néhai Neubauer János volt cs. és kir. dragonyos főhadnagynak, néhai idb. József főherceg egykori kedvelt utimarsalljának volt kezelésében. Ennek a kávéháznak babérfákkal díszes terraszán több ízben időzött a világháború marsallja: idb. József főherceg családjával együtt olyankor, amikor kistapolcsányi birtokáról

1 Esztergomon át utazott Budapest felé. Ilyenkor Neubauer János személyének szólt a magas látogatás. A Rákóczi-tértől délkeletre az ú. n. Káptalan-tér jelentkezik. Itt találjuk a m. kir. államrendőrség központi székházát és a térnek déli zárlatánál az esztergomi székesfökáptalan igen régi boltíves, emeletes épületét, amely a gazdasági és számvevőségi szervek elhelyezésére szolgál. A Rákóczi-tértől keletre nyílik a Szt. Imre-utca, amelynek neve nemrég még Német-utca volt, annak emlékére, hogy ennek az utcának mindkét oldalán egykor német nemzetiségű iparosok laktak. A Szt. Imre-utca mentében mindenekelőtt szembeötlik a városnak a háború után épült emeletes elemi iskolaépülete, amely az iskolai higiénia minden feltételével rendelkezik. Ennek szomszédságában épült a háború után az Esztergomi Katholikus Legényegylet emeletes székháza mindama kívánalmak kielégítésével, amelyek az ilyen irányú intézményeknek szolgálni hivatottak. A legényegylet szomszédságában egy új intézmény szerénykedik. Ez a vármegyei tüdöbeteggondozó intézet. Ez is a háború után létesült, hézagot pótol és kívánatos, hogy kifejlesztése nagyobb arányokat öltsön. Minden elismerés illeti Esztergom város közönségét azért, hogy régi kórházát a mult század utolsó éveiben feladta és ebben az utcában egy modern közkórházzal helyettesítette. Ennek az új kórháznak létesítése nemcsak a városnak került jelentékeny anyagi áldozatába, hanem a város társadalmának is. Sikeresitette a kórházépítés tervének Iétesülését néh. Vaszary Kolos volt bíbornok-hercegprímás fejedelmi áldozatkészsége is, nemkülönben az a körülmény, hogy Esztergom vármegye közönsége egy vármegyei közkórház alapjára gyűjtött szerény tőkéit is felajánlotta. A kórház nagy jótevőjének nevéről „Kolos-kórház" címen szerepel. 1 Jelenleg cseh uralom alatt. ,330