Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

azt a következtetést, hogy itt már a kelták idejében állt az általuk Solvának nevezett város, amelyet e néven a rómaiak találtak és folytatólag így neveztek.

1 Hogy ki volt az a Jucundus, a feliratból kitűnik ugyan, de arról, hogy ez az azal főnök mily hatalmat gyakorolt, a történelem nem szól. Feltehetjük, hogy fejedelmi jogokat gyakorolt s ebből folyólag azt is, hogy elhunyt leánya emlékére és annak nevével várost alapított.

2 A keltákról emlékezve, azt állítottuk, hogy ez a nép Pannoniában már nemzetté fejlődött. Bővebben magyarázva ezen állításunkat, tudni kell, hogy a kelták akkor, amikor Pannoniát birtokba vették, két törzset alkottak. Ezek egyikét a történelem avariskoknak, vagy eraviskoknak, másikát azaloknak könyveli el. Az előbbiek Alsó-Pannoniában, az utóbbiak Felső-Pannoniában (hova Esztergom megye területe is tartozott) laktak. Az azalokról már Ptolomeus is emlékezik (L. III. c. 28.) s különben ezt a tényt Katancsich is megrögzíti (Commentarius in C. Plenii. S. Pannoniam 24.) és mellette szól a sárisápi síremlék (találtatott 1901.), mely az ott felfedezett római fürdő alapfalából került ki és amely ezt a feliratot viseli: „AICCA-CANSALLI ASAL ANNORV NI. CL. RACIO VXO RIS SVAETITCVLVM POSIT" — magyarul: „Cansal leánya: Ajka azal elhunyt 40 éves korában. E sírkövet Racio állította nejének." 3 A most említett két sírkő között időbeli különbségnek kell lenni. Ez pedig úgy mutatkozik, hogy a Solva nevet viselő lelet még a római hódítás előtt, tehát a kelta nemzet önállóságának idejéből való, míg a másik már abból a korból származik, amikor Pannónia a rómaiak alá került. Tudni kell ugyanis, hogy a kelták a rómaiak alatt megmaradtak és az is bizonyosra vehető, hogy a hévvíz források mellé fürdőket építettek, tehát bizonyosra vehető, hogy a sárisápi lelet abból az időből származik, amelyben a kelták már a rómaiak alatt voltak és azokkal elkeveredtek. E tekintetben lehetségesnek tartjuk, hogy a sárisápi lelet Volcacius főnöksége idejéből való, vagyis abból az időből, amelyről bizonyos, hogy a rómaiak a behódolt kelták azal nemzetségének római fennhatósága alatt a Duna jobbparti részében, Pannónia felső vidékén önkormányzat-féle jogot biztosítottak.

4 Mindezen tények ismeretében és azt is tudva, hogy Bregetiót (Szőny) és Aquincumot (ó-Buda) a kelták alapították, sőt Arrabona (Győr), Sabaria (Szombathely) és Scarabantia (Sopron) szintén kelta alapításúak,

5 nem lehet kétség a tekintetben sem, hogy Esztergom (Solva) alapítóiul is őket kell elfogadnunk. Erre vonatkozólag meg kell még jegyeznünk, hogy a kelták akkor, amikor Pannoniát uralták, városaikat erődítésekkel látták el s hogyha kőből épített házakat nem is emeltek, gondjuk volt arra, fliogy tartózkodási helyeiket erősségekkel biztosítsák. A városalapításra vonatkozó további adatok szerint az érsek által a XII. 1 Kuzsinszky: Klebelsberg Emlékkönyv Budapest, 1925. 107—119. 1. 2 Az a körülmény, hogy Grác környékén szintén volt egy (Flavia) Solva nevet viselt telephely, következtetésünk tekintetében nem téveszthet meg bennünket, miért amint lehetséges, hogy egyazon helynevekkel találkozunk, úgy a kelták idejében is megtörténhetett, hogy Steierországban is volt egy hasonnevű település, amely nevét Jucundus iránt való hódolat tanúbizonyságaként nyerte. 3 Itt az azal szó a másik törzstől való elkülönbözést, vagy előkelőbb törzsi fensőbbségét, illetve származást jelenthet. 4 Böcking Notitita dignitatum II. 736. Aschbach, Die Boir und Asalier in Pannonién. ' Salamon: Budapest története I. 117 és Latkóczy—Hampel, Pallas, Kelták. Az araviscus nép és emlékei. Budapest régiségei I. 31—72. ,294