Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

(Némely változat szerint a pajzs felső jobb sarkában hatágú arany csillag és balsarokban befelé fordult ezüst félhold látható.) Sisakdísz: három arannyal futtatott veres rózsa, zöld száron, mindenik két-két zöld levéllel. Takarók: kék-ezüst. Rochlitz (rochlitzi). Szászországból, Rochlitz városából származik, ahol már a XV. század elején régi patrícius családként szerepelt. A család a XVI. században négyfelé szakadt. Két ág visszamaradt, melynek egyik ágából, 1693-ban János György grófi rangra emeltetett, ez az ág 1760-ban kihalt. A másik két ág Sáros, Gömör és Szepes vármegyékben telepedett le. Nemességüket Mária Terézia elismerte és 1768-ban megerősítette. E családból való néhai Arthur, esztergomi gyógyszerész. Címer: Kék pajzsban zöld alapon álló vörösruhás, sárgacsizmás, kalpagos magyar vitéz, jobbjában kivont kardot tart, melyen fehér turbános, véres tatárfő van átütve, baljában, mely csípőjén nyugszik, függő buzogányt tart a kard hüvelye mellett. Sisakdísz: jobbról fekete, balról veres nyílt szárny között, csőrében zöld galyat tartó fehér galamb. Takarók: veres-ezüst-fekete-arany. Sándor (szlavniczai, nemes, báró és gróf). Trencsén vármegyéből származik. 1456-ban e megyebeli Szlavnicára új adományt nyert. A XVII. században Nyitra vármegyébe költözött, hol 1723-tól az alsódubováni és ragyóci Nádasdy-féle birtokot bírta. Menyhért — 1696-ban Esztergom vármegye alispánja, — Bajnát bírta, ezenkívül a család Nagysápon és Sárisápon volt birtokos, Menyhért a XVIII. század elején bárói rangra emeltetett. Utódja: Mihály, előfordul a magyarországi főurak 1764. évi összeírásában, mint Esztergom vármegyei lakós. Fia, Antal, cs. kir. kamarás, valamint ennek gyermekei: Vince, Jozefa, Anna és Eszter 1787. aug. 27-én grófi rangot nyertek. Vince fia, Móric (szül. 1805, megh. 1878), cs. kir. kamarás, aranysarkantyús vitéz, a grófi ág utolsó fisarja. Leánya: néhai Paulina, aki herceg Metternich Richárdhoz ment nőül, a bajnai uradalmat bírta, utódja Klementina hercegnő, a bajna-biai uradalmak birtokosa. Címer(grófi): Kékben, koronás zöld halmon ágaskodó természetes szarvas, nyakán jobbról ezüst nyíllal átlőve, szájában zöld ezerjófüvet tart. Három sisak. Sisakdíszek: I. (középső) kinövő szarvas. Takaró: ezüst-vörös, ezüst-kék. II. Fekete szárnyas arany sasláb. Takaró: ezüst-vörös. III. Hasonló sasláb. Takaró: ezüst-kék. Pajzstartók: két befelé néző koronás természetes sas. Sánta. /. A család 1652. nov. 2-án nyert címeres nemeslevelet. A XIX. század első felében a család Uny helységben bírt földesúri joggal. S á nt h a. II. Buczy, másként S. János és rokonai 1647. júl. 5-én igazolták nemességüket Esztergom vármegye közgyűlése előtt. Schenek (tanádi). Esztergom vármegyei eredetű család. 1891-ben f István, m. kir. főbányatanácsos, a M. Tud. Akadémia tagja, nyert címeres nemeslevelet tanádi előnévvel. Setét (Setéth). Károly, Ferenc, Irma és Anna 1817. június 17-én nyertek nemesi bizonyságlevelet Pest vármegyétől, mely 1832. jún. 4-én hirdettetett ki Esztergom vármegyében. A XIX. század első felében Uny helységben bírtak földesúri joggal. Simoga. A csálád 1715-ben nyert címeres nemeslevelet III. Károly királytól. Györgyöt 1753. dec. 4-én Esztergom vármegye nemesei közé vették fel. Az 1754—55. évi összeírásban ugyanő szerepel. Simoncsics (Simonchich). Pál, 1686. jan. 24-én nyert címeres nemes levelet I. Lipót királytól. A család Uny helységben bírt földesúri joggal. Címer: kékben, koronás zöld halomból kiemelkedő, veresruhás szűz, felemelt jobbjában zöld babérkoszorút tartva, balja csípőjén. Sisakdísz: kinövő arany griff, pajzsbeli koszorút tartva. Takarók: kék-arany, veres-ezüst. ,283