Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

későbbi leszármazottjának három fia volt: László, Tamás és András. Ez a három fiú lett őse a László, Tamás (Tamássy) és András (Andrássy) családoknak. Ettől a Kerekes Lászlótól kezdve többé nem Kerekes, hanem az ős neve után László néven szerepel a család. A nagymérvű elszaporodás miatt az ősi földről — Kászonból — az idők folyamán sokan elszármaztak. Különösen háborúk idején, mint katonák kerülnek más vidékekre. így került a családnak Esztergom vármegyébe telepedett ága is Magyarországra a XVII. század végén. Az ősök mint kuruc vitézek, eredetileg Pest vármegyében telepedtek le s az idők folyamán Dány, Tápiósüly, Kóka és Kiskunfélegyháza községekben birtokokat is szereztek. A családnak ezidőszerint Csonkamagyarországon élő tagjai közül sokan a világháború után jöttek ki Erdélyből. A család tagjai sorában úgyszólván minden foglalkozási ág feltalálható. Az ősök általában kisebb-nagyobb birtokaikon gazdálkodtak és katonáskodtak; a leszármazottak között leginkább állami, vármegyei, városi tisztviselőket, papi, ügyvédi, bírói, mérnöki, kereskedelmi és ipari pályákon működőket találunk. A családnak ma élő és igazolt ágainak kivonatos leszármazása a következő: Kerekes-László Lászlónak 3 fia volt: Bálás, Péter és László. Bálás és fia Mihály az 1643 évi, Mihály még az 1702 évi jakabfalvi lustrán is szerepel. Mihály fiai, mint kuruc katonák, már Pest vármegyébe telepedtek. Mihálynak fiai: János, Pál és István Kókán telepedtek le. Ezek közül János-ága már nem él Esztergomban. János első felesége: Kiss Katalin; második feleségétől, Tamássy Erzsébettől 3 fia született: Máté (1712. IX. 3.), András (1713. XI. 13.) és János (1714. XII. 12.), Máténak 10 gyermeke volt, akik közül csak két fiú nőtt fel: Ferenc (1744. IX. 7.) verpeléti plébános és András (1752. X. 19.) kiskúnfélegyházi birtokos (f 1818. VIII. 14.), kinek anyja Kováts Erzsébet. Felesége Nagy Anna. Gyermekei: Máté, Sebestyén, Lajos (váci pap) és András (1795. I. 1. Gyón). Máté fiai: János és Mihály. András Pestre költözött Kiskunfélegyházáról. Ügyvéd, később a kir. ítélőtábla jegyzője, az 1848. évi szabadságharcban honvéd főtiszt. 1830. I. 21-én nőül vette özv. Névedy Antalné, született Kojanitz Teréziát, akitől 1837. I. 22-én Gusztáv-Sámuel fia született. Többi gyermekei: Gyula (kisgyermek korában halt meg) és Hermin (Wudy Józsefné), továbbá András, aki 1870. X. 11-én halt meg Pesten. Gusztáv-Sámuel Ecser község jegyzője. 1870. IX. 3-án Pesten nőül vette Szeitz Ottiliát, akitől Géza (1872—1892) Lajos pap, zeneszerző (1875— 1901), Mária zongoratanárnő (1877. IV. 12.), István városi tanácsnok Esztergomban (1880. XI. 15. Ecser) és Erzsébet (1883—1892) gyermekei születtek. Egyedül István vitte tovább az ágat. István 1905-ben Esztergom megyében telepedett le és 1906-ban nőül vette Beliczay Margitot, akitől három fia született: László székesfővárosi tisztviselő (1907. III. 8.), István Esztergom vármegyei tisztviselő, államtudor (1908. IX. 15.) és Endre mérnök (1912. III. 15.) mindhárman párkányi születésűek. István és fiai ősi székely nemességüket és a kászon-jakabfalvi előnév használatához való jogukat 43.197/1937. II. B. M. sz. alatt igazolták. Ugyané családból valók a Marosszékre telepedett ágból (Hódos) Gyula, a Magyar Nemzeti Bank ny. főfelügyelője, az Osztrák-Magyar Bank kolozsvári fiókintézetének volt főnöke, aki a világháború után telepedett Budapestre. Neje: csíkszeredai Szabó Margit. Gyermekei: Gyula, Béla, Margit, Mária és Judit. Jenő ny. altábornagy; neje: lovag boori Bömches Sarolta; gyermekei: Péter és Éva; Elemér ny. cs. és kir. ellentengernagy; neje: gróf Degenfeld-Schomberg Anna; gyermekei: Kálmán alkonzul, felesége: Márkus Dessy; gyermekei: Imre, Anna és Ida; Irma (Závody Albin esztergomvárme,278