Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ugyanitt birtokos. A XIX. század első felében Karva és Uny helységben bírt foiuesuri joggal. Zsigmond 1840—48 között Esztergom vármegye alispánja. A.auár fcoZic»gom Varmegye volt toispanja, voit ouuapesti lopolgármester, O 11 elnök. lnstitorisz (mossóczi). Túrócz vármegyéből származik. A XVII. század második telében tűnik tel. üyula 1848-bau honvédftuszar, majd beso­rozták a cs. es kir. hadseregbe, hol a 14. huszárezredben századosságig emel­kedett. Fiai közül üyula, Kurván földbirtokos voit. Címer: kékben, két keresztoe fektetett török lófarkas lobogó. Sisakdísz: fészkében ülő, fiait vérével tápláló pelikán. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Isoó. A család III. heruinánutól nyert címeres nemeslevelet, meiyet János és György bajnai, valamint János és György ölvedi lakosok 1718-oan mutattak be Esztergom vármegye közgyűlésén. Ív a ni ss (tvunics) Jakao 1720-oan nyert címeres nemeslevelet III. Ká­roly királytól, meiy 172o-oen hirdettetett ki Esztergom vármegyében. Az 17o4—55. évi összeírásban ilynevü családból István van felvéve a vármegye nemeseinek névjegyzékébe. jagasics (dunaszegcsöi és ráczgörzsönyi) János 1715-ben nyert cí­meres nemeslevelet III. Károiy királytól. Sándor 1843-ban nyert nemesi bizony­ságlevelet Vas vármegyétől, meiy ugyanaz évi április 4-én hirdettetett ki Esz­tergom vármegyében. Sándor (1849—60) kinevezett alispán és megyefőnök. Címer: keKben, zöld alapon felugró szarvas. Sisakdísz: természetes színű daru, felemelt lábában gömbölyű kövei tartva. "I akarók: vörös-ezüst, kék-arany. Kamenszky (kucsinyi). Esztergom vármegyében f István (született 1797-ben) orvostuoor szerzett tájékozóuásunk szerint a XIX. század elején Esztergomban telepedett le és 1828-ban e vármegye tiszti főorvosa s e tisztét 1849-i g viselte, amennyiben az elnyomatás ideje alatt tisztséget nem vállalt. 1858-ban halt el. Fia: fElek kir. járásbíró és földbirtokos. Ennek egyházpataki Andrássy Jozefinnel kötött házasságából származik Gyula fia (Dr. jur et utr.) nyug. kir. ítélőtáblai bíró esztergomi lakos, az Országos Szent Gellért Egye­sület életrekeltője és Szent Gellért kultuszának lelkes apostola, aki Esztergom­ban saját házában, amely az 1600-as évek végén és a XIX. század középéig a szlavniczai Sándor grófok palotája volt, Szent Gellért tiszteletének kápolnát és annak külső falában emléktáblát áldozott feleségével: vihnyei Szombathelyi Annával együtt. Itt említjük meg, hogy néhai Kamenszky István — Gyula nagyatyja — korának egyik olyan tudósa volt, aki orvosi hivatása mellett ter­mészettudománnyal és filozófiával is foglalkozott. Tudományos képzettségére és szorgalmára jellemző, hogy huszonnyolc éves korában már önálló termé­szeituuomanyi munkát adott ki (1825), majd megjelent egy bölcsészeti érte­kezése, amely okfejtésben és tartalomban ezidőszerint is tudományos értékkel bír. Végül megjegyezzük, hogy a Kamenszky-család nemcsak az Andrássy, hanem a Bozzay-családdal is vérrokonságba került. A család nemessége Esz­tergom vármegyében kihirdettetett. Kerekes (nagykereki). A Zemplén- és Szatmár megyékben „nagyke­reki és szántói" előnévvel szerepelt családnak egyik ága Esztergom vármegyébe leiepedett és pedig a XVIII. század végán. E családból József (1815) Eszter­gom vármegye főügyésze (Nagyszombati tábla 1815. 2923. per.). Többször volt jelölve a Lipót rendre és az udvari familiáriusi méltóságra. (Canc. 1822. 3345.) Vagyonát és esztergommegyei birtokát testvérének: István táblabírónak gutorföldi Máthay Juliannától született fia: Ágoston v. orsz. gyűl. képviselő, 1848/49-iki huszárhadnagy (Bem seregében) örökölte. Ágoston gyermektele­nül halt el. A család feltétlenül bihari eredetű, mert nagykereki és Nagy- és Kis­Szántó Biharban vannak. ,276

Next

/
Thumbnails
Contents