Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ugyanitt birtokos. A XIX. század első felében Karva és Uny helységben bírt foiuesuri joggal. Zsigmond 1840—48 között Esztergom vármegye alispánja. A.auár fcoZic»gom Varmegye volt toispanja, voit ouuapesti lopolgármester, O 11 elnök. lnstitorisz (mossóczi). Túrócz vármegyéből származik. A XVII. század második telében tűnik tel. üyula 1848-bau honvédftuszar, majd besorozták a cs. es kir. hadseregbe, hol a 14. huszárezredben századosságig emelkedett. Fiai közül üyula, Kurván földbirtokos voit. Címer: kékben, két keresztoe fektetett török lófarkas lobogó. Sisakdísz: fészkében ülő, fiait vérével tápláló pelikán. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst. Isoó. A család III. heruinánutól nyert címeres nemeslevelet, meiyet János és György bajnai, valamint János és György ölvedi lakosok 1718-oan mutattak be Esztergom vármegye közgyűlésén. Ív a ni ss (tvunics) Jakao 1720-oan nyert címeres nemeslevelet III. Károly királytól, meiy 172o-oen hirdettetett ki Esztergom vármegyében. Az 17o4—55. évi összeírásban ilynevü családból István van felvéve a vármegye nemeseinek névjegyzékébe. jagasics (dunaszegcsöi és ráczgörzsönyi) János 1715-ben nyert címeres nemeslevelet III. Károiy királytól. Sándor 1843-ban nyert nemesi bizonyságlevelet Vas vármegyétől, meiy ugyanaz évi április 4-én hirdettetett ki Esztergom vármegyében. Sándor (1849—60) kinevezett alispán és megyefőnök. Címer: keKben, zöld alapon felugró szarvas. Sisakdísz: természetes színű daru, felemelt lábában gömbölyű kövei tartva. "I akarók: vörös-ezüst, kék-arany. Kamenszky (kucsinyi). Esztergom vármegyében f István (született 1797-ben) orvostuoor szerzett tájékozóuásunk szerint a XIX. század elején Esztergomban telepedett le és 1828-ban e vármegye tiszti főorvosa s e tisztét 1849-i g viselte, amennyiben az elnyomatás ideje alatt tisztséget nem vállalt. 1858-ban halt el. Fia: fElek kir. járásbíró és földbirtokos. Ennek egyházpataki Andrássy Jozefinnel kötött házasságából származik Gyula fia (Dr. jur et utr.) nyug. kir. ítélőtáblai bíró esztergomi lakos, az Országos Szent Gellért Egyesület életrekeltője és Szent Gellért kultuszának lelkes apostola, aki Esztergomban saját házában, amely az 1600-as évek végén és a XIX. század középéig a szlavniczai Sándor grófok palotája volt, Szent Gellért tiszteletének kápolnát és annak külső falában emléktáblát áldozott feleségével: vihnyei Szombathelyi Annával együtt. Itt említjük meg, hogy néhai Kamenszky István — Gyula nagyatyja — korának egyik olyan tudósa volt, aki orvosi hivatása mellett természettudománnyal és filozófiával is foglalkozott. Tudományos képzettségére és szorgalmára jellemző, hogy huszonnyolc éves korában már önálló természeituuomanyi munkát adott ki (1825), majd megjelent egy bölcsészeti értekezése, amely okfejtésben és tartalomban ezidőszerint is tudományos értékkel bír. Végül megjegyezzük, hogy a Kamenszky-család nemcsak az Andrássy, hanem a Bozzay-családdal is vérrokonságba került. A család nemessége Esztergom vármegyében kihirdettetett. Kerekes (nagykereki). A Zemplén- és Szatmár megyékben „nagykereki és szántói" előnévvel szerepelt családnak egyik ága Esztergom vármegyébe leiepedett és pedig a XVIII. század végán. E családból József (1815) Esztergom vármegye főügyésze (Nagyszombati tábla 1815. 2923. per.). Többször volt jelölve a Lipót rendre és az udvari familiáriusi méltóságra. (Canc. 1822. 3345.) Vagyonát és esztergommegyei birtokát testvérének: István táblabírónak gutorföldi Máthay Juliannától született fia: Ágoston v. orsz. gyűl. képviselő, 1848/49-iki huszárhadnagy (Bem seregében) örökölte. Ágoston gyermektelenül halt el. A család feltétlenül bihari eredetű, mert nagykereki és Nagy- és KisSzántó Biharban vannak. ,276