Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Uny. Kisközség a vármegye déli határán. A néphagyomány szerint neve a közép- és az újkor elején Sáros volt, erre azonban semmi írásos bizonyíték nincsen. A 18. század elején találjuk első írott nyomait. Ekkor báró Sándor Mihály tulajdonában volt, aki r. kat. templomát is építette. 1715-ben 28 magyar jobbágy család alkotta lakosságát. 1750 körül Uny kuriális helység, a nemesi közbirtokosság a Geiszler, Csenkey, Kotsis, Cséfalvy és Huszár családokból állott. A lakosság vallása református volt, önálló egyházat alkottak s lelkészt is tartottak, de r. kat. vallásúak is költöztek hozzájuk s számuk kb. megegyezett ezidöben már a reformátusokéval. E század derekán a megyei hatóság eltávolította a ref. lelkészt és iskolamestert a községből, ami miatt sok viszály keletkezett a két felekezet között. 1757-ben önálló plébániát szerveztek Unyon, de áttéríteni nem tudták a reformátusokat. A r. kat. templom azonban már 1732-ben épült. A reformátusok 1794-ben építettek maguknak szentegyházat, valószínű azonban, hogy ezelőtt is volt már templomuk, esetleg nem szilárd anyagból. E században sok zsidó is lakott Unyon, zsinagógájuk 1750 után emeltetett. A község hegyes-völgyes határán a szorgalmas müveléssel kitűnő búza termett. Bortermelése is igen kiváló volt, jó hírnévnek örvendett. A vízmosások azonban sok kárt tettek a földek között. Az erdőben sok fát termeltek ki, amit könnyen értékesítettek. A mult század közepén a nemesi közbirtokosság tagjai a Bozzay, Huszár, Horváth, Sánta, Vásárhelyi, Setéth, Cséfalvy, Simoncsics, Friebeisz, Andrássy, Csenkey, Geiszler, Miskey, Somogyi családok voltak. Az 1914—18. évi világháború 35 unyi lakosnak vette életét. Ma 577 lélek él Unyon (282 férfi, 295 nő), akik valamennyien magyar anyanyelvűek. A két uralkodó felekezet a r. kat. és a ref., az előbbi 303, az utóbbi 267 hívővel. Találunk még 1 g. kat., 4 ág. ev., 2 izr. vallású lakost is. Az összes népesség a belterületen helyezkedett el 163 házban. Foglalkozásra nézve úgyszólván 100%-ban őstermelők. A község területe 2016 k. hold, melyből 1682 hold szántó, 51 hold rét, 14 hold szőlő, 147 hold legelő, 46 hold erdő, 44 hold terméketlen terület és 30 hold kert. E területen 1 középbirtokos, 101 kis- és 139 törpebirtokos gazdálkodik. Kisiparosai: 1 borbély, 2 cipész, 1 ács. A Hangya Szövetkezet fiókja és 2 szatócsüzlet bonyolítják le a helybeli kereskedelmet. A Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Unyon 1911-ben nyílt meg. Megalapítói: néhai Kassay Pál r. k. plébános, néhai Balázs János, Mészáros András, Petrovics János, id. Kreitner Ferenc, ifj. Mészáros András, Molnár János, Perjés József és Perjés Sándor volt. A szövetkezet központi támogatással 1934-ben újjáépült. Tagok száma: 263. Célja a község lakosságának olcsó és jóminőségű áruval való ellátása és a terményfelesleg értékesítése. Vezetősége: elnök: Kiss János Ágoston ig. tan., igazg. és felügy. biz. tagok: Petró János, Pintér József, Kocsis Gábor, Kovács István, Mészáros András, Steinmüller József, pénztáros: Molnár János. A szövetkezet boltkezelője és italmérője: özv. Kovács Sándorné. Piaca Dorog. Vasútállomás, utolsó pósta és távíróhivatala Tinnye, 9.4 km távolságra. 1 r. kat. és 1 ref. elemi népiskola 1—1 tanteremben, 1—1 tanerővel látja el az elemi oktatást, a továbbképzésre pedig 1 ref. és 1 r. kat. általános továbbképző szolgál. A r. k. elemi népiskola 1787-ben létesült. A jelenlegi modern kőépület 1 tanerős, 1 tantermes, tanítói lakással van ellátva, 1880 óta van ezen a helyen. 1884-ben néhai Simor János hercegprímás 100 forintot adományozott az iskola ,269