Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Egy állami elemi- és vele kapcsolatban egy továbbképző iskola áll a népoktatásügy szolgálatában. A Süttöi Állami Elemi Népiskola emeletes új épülete 1910-ben épült, azonban az iskola már 1853 óta áll fenn, 1910-ig felekezeti iskola volt. 5 tantermes, 3 tanerős, berendezése modern. A beirt tanulók száma 144, ifjúsági könyvtára 400, tanítói könyvtára 200 kötetből áll. Az iskola igazgatója: Klincsek Béla. A község legfontosabb kereskedelmi és ipari tényezője a Süttöi Hercegprímási Mésztelepek és Termésköbányák, amely 1922-ben alakult és jelenlegi bérlője 1935-től Eggenhoffer Dezső oki. gépészmérnök. Nemcsak vármegyei, de országos viszonylatban is az egyik legnagyobb mészégető üzemek közé tartozik. Átlag 50 alkalmazottat foglalkoztat. A telepen mészégetés — kizárólag fával égetett mész — felépítményű zúzott kő, zúzalék, trágyamészpor, kődara, kőliszt, quarc-homok készül. A MÁV állandó szállítója s az ország minden részébe szállít útépítési anyagot, főleg müútakhoz és különféle terméskőből készülő építkezésekhez. A telep központi irodája: Budapest V, Kossuth Lajostér 14. sz. Posta- és távíróhivatal, valamint telefon helyben. Vasúti megállóhelye az Esztergom—almásfüzitői vonalon van. Népkönyvtár 170, Iparos-könyvtár 104, Iskolai-könyvtár 450 kötettel, Süttöi Dalkör, a Kaszinó működnek a népművelési és kulturális célok előmozdítása érdekében. Körorvos Piszkén (3.5 km), szülésznő és a Stefánia Szövetség fiókja helyben. Legközelebbi gyógyszertár Nyergesujfalun, közkórház Esztergomban (27 km) van. Ivóvize kútvíz, mely nem épen egészséges. Tát. Kisközség közel a Dunához. Számos forrás szerint a község területén római település és erősség volt és az Gardelacca nevet viselt. Ez az állítás téves, mert az erősség Tokod község határában táratott fel. (Arch. Ért. 1894. k. 65. 1.) E körülményről munkánk 24-ik oldalán bővebben emlékeztünk. Egyébként a síkon fekvő Tát község castellum építésére nem lehetett alkalmas, míg a tokodi határ Várberek dűlőjén feltárt maradványok világosan igazolják, hogy Gardelacca hol volt. Történelmünk első évszázadában Taat, Thout, Táth névvel 1181-ben találkozunk, amikor III. Béla a táti királyi birtokot a Szent Jánosról nevezett lovagrendnek adományozta, ahol azok rövid időn belül fel is építették rendházukat. Újból találkozunk Tát nevével III. Orbán pápának 1187-ben kelt bullájában, amely szerint a táti ház az esztergomi Szent Istvánról elnevezett lovagház fiókja volt. Egy 1272-ben kiállított határjáró levél körülírja pontosan az itteni: lovagok birtokát. 1295-ben VIII. Bonifác pápa bíráskodik a veszprémi püspökség és az esztergomi lovagok között a táti birtok miatt támadt perben. Amikor Széchy Miklós érsek 1356 november 13-án kelt ítélet-levelében Tát határait megállapítja, a táti ház még az esztergomi lovagok birtokában van. Zsigmond uralkodása alatt viszály támadt a király és lovagok között s a táti birtok a Szent János lovagrend felhévizi birtokával kapcsoltatott egybe. A lovagrend megszüntetése után e két egyesített birtok világi papok kezére került, majd az esztergomi káptalan, a török hódoltság ideje alatt pedig az akkor Nagyszombatban alapított, Szent Istvánról nevezett papnövelde birtoka lett, s maradt is azután is, amikor az intézet Nagyszombatból átkerült Esztergomba. Az esztergomi papnövelde azóta kegyura a táti templomnak. A lovagház valószínűleg a mai templom helyén állott. E kicsi lovagkolostor bizonyára akkor pusztult el„ amikor Esztergom visszafoglalása után az egész vidék pusztulásnak indult. ,264