Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kívül 6 tagú felügyelőbizottság és 8 tagú igazgatóság intézi a szövetkezeti ügyeket. 40 kisiparosa, aszbeszt-, pala- és cementpalagyára, papírgyára, kőbányája és 3 kőfaragó telepe ad megélhetést az iparos lakosságnak. A legnagyobb ipari üzemek közé tartozik az egész megyében a Miskolczi és Társa Aszbesztcementpala- és Papírgyár Betéti Társasaga, mely céget 1907-ben néhai Miskolczi József gépészmérnök alapította és helyezte üzembe Piszkén, „Terrenol" szóvédjegyü aszbesztcement tetőfedőpalát gyártó üzemét. A legnagyobb körültekintéssel és gonddal végzett termelési munka, valamint a gyártmányok minden szakmai igényt kielégítő kifogástalan minősége állandó fejlődést biztosított a cég részére, úgy, hogy a háború kitörése előtt az üzem évi termelése 1200 vagonra emelkedett. Az országhatárokat megnyomorító trianoni békekötés után a szükséglet nemcsak az egyharmadára csökkent országterület, hanem az építkezési tevékenység nagymértékű lecsökkenése következtében olyannyira megcsappant, hogy ezen kiesés ellensúlyozására a cég új cikkek gyártására rendezkedett be. Ekkor létesült 1925-ben a papírgyártóüzem, amely vékony, egyoldali simított csomagoló-papirosok, falragasz- és borító-papirosok, valamint Magyarországon kizárólag általuk készített papirosvatta előállításával foglalkozik. Évi termelése 120 vagon, amely mennyiség, a gyártmányok kifogástalan minősége alapján, teljes egészében piacra talál. Palagyáruk tevékenysége időközben ugyancsak kibővült, amennyiben „Terrenol" szóvédjegyű aszbesztpala-csövek, kéménytoldók, fal- és bútorburkoló lapok gyártását is tevékenysége körébe iktatta. Külön említést érdemel a palagyár legújabb, törv. védett ,,Terrolux" fénylemez gyártmánya, amely aszbesztcement-palának színes zománcréteggel való bevonása útján készül és a magasabb fal- és bútorburkolási igények kielégítését célozza és e tekintetben korszakalkotó a maga nemében. A cég üzemeiben 120 munkást foglalkoztat, akik a legszociálisabb elbánásban részesülnek. Az alapító cégfőnök, néhai Miskolczi József 1931-ben történt elhalálozásával a vezetést fia: Miskolczi Ferenc vette át, aki azt Budapesten lévő központi irodája (V, Alkotmány-u. 4.) útján jelenleg is intézi, néhai édesatyja szellemében, a tradíciókhoz híven. A piszkei gyártelep igazgatója Pfaff Károly, pénztárosa Varga Sándor. A községben működő nagyüzem még a: Dunamenti Kőbányák és Márványmüvek Rt. gyártelepe, melynek központi irodája Budapest, IV, Párisi-u. 3. sz. alatt van. Vezérigazgató: Fellegi Antal kőfaragómester, m. kir. kormányfőtanácsos (Bpest), a piszkei gyár vezetője: Mendel Kálmán, műszaki tisztviselő: Mógor Jenő. Modernül, géperőre berendezett üzemben 6 keretes körfürész, 8 drb. csiszológép, 2 drb. vágógép, valamint kompresszor, eszterga-, gyalúgép és számos kisebb munkagép van. A céget Fischer János alapította 1845-ben Szegeden, 1902-ben áttette székhelyét Budapestre az alapító fiának, Fellegi Antal kőfaragómesternek vezetése mellett, aki 1905-ben létesítette gyártelepét Piszkén; ezzel egyidőben szerezte meg tulajdonul a piszkei márványbányákat is. 1919-ben alakult át a cég részvénytársasággá, a részvények többsége azonban az alapító-család tagjainak birtokában maradt. A vállalat jelenlegi vezetője, illetve elnök-vezérigazgatója Fellegi Antal kormányfőtanácsos. A cég bányáiban nyersanyagot termel, amelyet exportál is, azonkívül foglalkozik márványlapok nagybani fűrészelésével; ezzel kapcsolatban építkezési kő- és márványburkoló munkákat készít, a sírkőgyártás és márványdísztárgyak előállítása szintén munkakörébe tartozik. Bányáiban és gyárában kb. 80 munkás van alkalmazásban, budapesti telepének munkáslétszáma szintén 20 személy, úgy, hogy állandóan 100 alkalmazottat foglalkoztat. 17* 259