Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tók és egy sírkert. A zárdában a hagyomány szerint vörös barátok laktak (Tempiariusok). A nagy világháború Nyergesújfalu 650 lakosát szólította fegyverbe, akik közül 89-en áldozták fel életüket. 18 a hadirokkantak száma. A hősi halottak emlékére a hálás utókor emlékszobrot emelt. Lakosainak száma 2546, kik közül 2121 magyar, 425 német anyanyelvű. Vallásilag 2483-an a r. kat., 25-en a ref., 6-an az ág. ev., 32-en az izr. egynázak hívei. A belterületen 509 házban 2241 lakosa lakik, külterületen 295. A község területe 7104 k. hold, mely mívelési ágak szerint megoszlik: 2717 hold szántó, 76 hold rét, 161 hold szőlő, 554 hold legelő, 2867 hold erdő, 58 hold kert között. A határ egy 3446 fioldas nagybirtokra (az érseki uradalom), 5 középbirtokra, 137 kis- és 473 törpebirtokra tagozódik. A volt úrbéres gazdák legeltetési társulatot alakítottak a szépen fejlődő állattenyésztés előmozdítására. 1937-ben 150 ló, 442 szarvasmarha, 672 sertés, 614 juh és 136 kecske képezte az állatállományt. A tenyészirány a marhánál a siementhali, sertésnél a mangalica. A kereskedelmet 12 szatócsüzlet és a Hangya szövetkezet fiókja bonyolítja le. Az 1905—1906-ban alapított Hangya Fogyasztási Szövetkezet nagyban előmozdítja a lakosság olcsó és jóminőségü cikkekkel való ellátását, valamint a gazdák terményeinek jó áron való eladását. Egy fűszer- és vegyeskereskedést, valamint egy korcsmát tart fenn. Első elnöke nénai Balogh János aljegyző volt. Jelenlegi elnök: Weigel Gyula tanító, aki kilenc tagú felügyelő bizottsággal és hét tagú igazgatóság segítségével látja el a szövetkezet ügyeinek vezetését. A felügyelő bizottság elnöke Kátai Sándor. Kisiparosainak száma kb. 70. Nagyobb ipartelepei: Eternit asbest palacsö és cementpalagyár és Salgótarjáni tégla- és cementárugyár, azonkívül egy henger- és egy vízimalom. A fentebb említett Eternit-müvek, Hatschek Lajos asbest-cement-palagyára 1902-ben, néhai Hatschek Lajos által alapíttatott. A gyár 10 kat. holdon terül el, berendezése a legmodernebb gépekkel rendelkezik. A telep a cég tulajdona. Tisztviselők száma 10, a munkásoké 200. A gyár központi irodája Budapest, Andrássy-út 33. sz. alatt van. A gyár vezetője: Krizsánovits János. Évi termelés 4000 waggon asbest-cement-pala és csőáru, az üzem területén 1 kilométer hosszú iparvágány van. A munkások szociális elbánásban részesülnek, a gyártelepen étkező és fürdő áll a rendelkezésükre, a községben pedig munkásotthonuk van. A gyár jelenlegi igazgatója: Klein Mór, cégvezető: Orczy Miklós báró. Az iparosság érdekeit a Nyergesújfalu és Vidéke Ipartestülete képviseli, amely 1922-ben alakult. Megalakulása óta elnöke: Ridly János sütőmester, alelnök: Palotás Mihály mészáros és Pap Ferenc szabómester, pénztáros: Mayer Mihály szabómester, jegyző Kotra Rezső tanító. Tagok száma 186, az egyesület ügyeit 1.8 tagú választmány intézi. Az ipartestület kötelékébe tartozik: Tát, Lábatlan, Mogyorósbánya és Bajót község iparossága is. Saját székháza 1930-ban épült 40.000 pengős költséggel, melynek felépítésében Ridly János jelenlegi elnöknek nagy része van. Vasúti megállóhelye 2 van az Esztergom—almásfüzifői vonalon Eternitművek és Nyergesujfalu elnevezéssel. Posta, távíróhivatal és telefonállomás helyben. Közoktatásügyét egy róm. kath. óvoda, egy állami és egy róm. kath. ®lemi, egy állami és egy róm. kath. gazdasági továbbképző, egy községi iparostanonc és egy róm. kath. polgári leányiskola, valamint a Szalézi Intézet I—V. oszt. gimnáziuma és fiúinternátusa látja el. A községben levő állami elemi népiskola 1910-ben létesült, emeletes, modern berendezésű, 8 tantermes községi épület volt, melyet iskola céljára engedett át a község. 7 tanerős ,253