Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

vissza. Önálló plébániája az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékben már szerepelt és a veszprémi egyházmegyéhez tartozott. 1439-ben Albert király meg^ erősítette az esztergomi káptalant eppeli birtokában. A török uralom alatt a falu elpusztult, nyomai a mai Öregfalu, vagy Öregtemplom nevezetű dűlőn még 60—70 év előtt láthatók voltak. A 17. század derekán települhetett újra és 1647-ben 1 porta után adózott. Az 1696. évi összeírásban Eb-Szün név alatt találjuk, amikor 6 negyedtelkes jobbágy és 6 némi földdel rendelkező zsellér lakta. Müvelés alatt állott 156 mérős föld és 52 kapásnyi szőlő. Földesura változatlanul az esztergomi káptalan. 1720-ban 13 jobbágy és 9 zsellér-háztartást írtak össze. A lakosság tiszta magyar. Egyházilag 1699-től kezdve Bajna leányegyháza volt. Epöl régi templomát 1720 és 30 között javították ki, a káptalan és a hívők adományából. Tornya a templomnak nem volt, helyette harangláb tartotta 3 harangját a falu közepén. A 18. század derekán tótok telepedtek le a községben, akik már a következő század első felében nagyrészt elmagyarosodtak. A régi templom 1802-ig fennállott, ekkor lebontották s anyagából a kegyúr szép új templomot építtetett, melynek belső hosszúsága 28 m, szélessége 9.60 m. A falak és a boltozatos mennyezet kőből és téglából épültek, a padozat kőlapokkal van kirakva, a tető cementcserepekkel, a torony fazsindellyel van fedve. A templomban 3 oltár van. A főoltár fából, román stílusú. Az oltáron 4 szobor áll: Szt. István, Szt. László, Szt. Erzsébet és Boldog Margit szobra. A Jézus Szíve oltára, rajta egy 1.20 cm-es Jézus Szíve szobor. Mária szíve oltára, melynek alsó részén olvasható, hogy Hulmán Lipót és neje Belkovics Judit 1900-ban készíttette. Az oltáron egy Szűz Mária szobor. Megemlítendő a templom oltárképe, amint Keresztelő sz. János megkereszteli Jézust a Jordán folyóban. Azonkívül több művészi régi festmény díszíti a templomot. Megemlítendő a monstrancia és 6 drb réz gyertyatartó a főoltáron. A 3 harangja a Bolds. Szűz Mária tiszteletére 1923-ban, Szt. János tiszteletére 1740-ben és Szt. Antal tiszteletére 1925-ben öntetett. Egyházi ruhái közül említést érdemel 3 drb. matyó-himzésű oltárfüggő és egy ugyanolyan szószékfüggő. Epöl lakói közül 200-an vettek részt a világháborúban, a hősi halottak száma: 28. Epöl lakossága 1937-ben 667 lélek, akik közül 343 férfi és 324 nő; valamennyien magvarok és róm. katolikus vallásúak. A lakosság 140 házban a község belterületén helyezkedett el. A község területe 2188 kat. hold, mely mívelési ágak szerint 1561 hold szántóra, 116 hold rét, 26 hold szőlő, 331 hold legelő, 44 hold erdő, 13 hold nádas, 36 hold terméketlen területre oszlik. E területből 384 hold 2 középbirtokos, 1595 h. 107 kisbirtokos és 209 hold törpebirtokos kezén van. A kereskedelmet 2 szatócsüzlet és a „Hangya" Szövetkezet bonyolítja le. Az Epöli Hangya Fogy. és Ért. Szövetkezet 1920-ban alakult s alapításában részt vettek Apa Lajos, Hulmán József, Vencz Ferenc, f Ámort Tamás, Schuszter Ferenc, Horváth József, id. Wibling András, Mike György, Papp József. A szövetkezetnek ma 246 tagja van és 1410 az üzletrészek száma. Üzletrész^ tőkéje 2820 P. A község forgalmának 70 %-át bonyolítja le, évenként kb. 30.000 pengőt forgalmaz. Üzlete saját házában van. Eredményes működését igazolja az a ténv, hogy a tagok üzle'észeit saiát tőkéiéből a kétszeresére emelte fel és hogy minden évben osztalékot fizet tagjainak. Ebben természetesen a vezetőség szerzett magának érdemet, még pedig Horváth I<Vsef p'nök. Pmn Ferenc alelnök, Rezsnyák lózsef ügyvezető-igazgató, továbbá Üveges Lajos és Belkovics Mihály igazgatósági tápok, azonkívül Révész lózsef, Wagensommer Márton, Tácsik Imre, Révész Sándor, Feigel Ferenc, Molnár József felügyelők. A szövetkezet pénztárosa: Paxián József. • 1 • 16