Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

i , Ili. Barnaszénbánya Csolnok (Annavölgy—Sárisáp). 45 zártkutatmány. IV. Barnaszénbánya Mogyorósbánya község területén. 13 zártkutatmány. V. Barnaszénbánya Nyergesujfalu és Bajót határában, A kutatmány száma ismeretlen. I.—III. alattiak kiaknázás alatt állanak, a IV. és V. alattiak nincsenek üzemben. A vármegye iparűzése. Ipartelepek:: Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Dorog. Üzemei: Barnaszéntermelés, brikettgyár és mészüzem, fúrási és szállítási üzem, villanytelep. Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Tokod. Üzem: Barnaszéntermelés. Üveggyár, Tokod. Nyergesujfalusi Eternit-müvek. Lábatlani cementgyár. Nyergesujfalusi cementgyár. Nyergesujfalusi téglagyár. A kőfaragóipar Esztergom megyében Süttő, Piszke, Lábatlan és Nyergesujfalu községekben ősidők óta folyik. Háziipar. Esztergom vármegye területének egyetlen községében sem üz a lakosság háziipart. Imitt-amott találkozunk ugyan kosárfonással, szalmából és kukorica-háncsból lábtörlőket is készítenek, arról azonban szó sincs, hogy ez a foglalkozás általános volna. Hibáztatandó a községek lakosainak az a szokása is, hogy fából készült kézi-szerszámait készen vásárolja, holott az erdők termékeiből azokat téli időben saját szorgalmából is elkészíthetné. A nagy és a kisüzemekről egyébként részletesen beszámolunk e műnek Esztergom Vármegye Községei címet viselő fejezetében. Ugyanott közöljük a részvénytársaságok, az egyéni cégek és a magánvállalatok címeit, illetőleg ez utóbbiak tulajdonosainak neveit is. Kereskedelem. A vármegye területén a szónak szoros értelmében vehető kereskedelem — kivéve Esztergom várost, melynek kereskedelmi viszonyairól más helyütt számolunk be — nincs. A községekben egyszerű szatócsüzletekkel találkozunk, s illetőleg — miként arról a vármegye községeiről szóló fejezetünkben emlékezünk — szövetkezeti boltok vannak. Olyan kereskedelmi vállalatok, amelyek bizonyos cikkek vásárlásával, vagy továbbadásával nagyban foglalkoznának, nem alakultak. Érdekes jelenség különben, hogy a vármegye németajkú községeinek férfi lakossága vállalkozó szellemű, amennyiben állatkereskedéssel mindinkább foglalkozik. Ezek a megye területén összevásárolják a borjúkat és azokat Budapesten értékesítik. Egyébként a németek saját falujukban arra is törekednek, hogy bizonyos árucikkeket nagy tételekben szerezzenek be. Evégből összeállnak a gazdák, összeírják, hogy kinek mennyi rézgálicra, vöröslisztre, kősóra stb. van szüksége, összeadják a már előre tudott nagybani vételárát s vagóntételekben hozatják ezeket a dolgokat és azután a szállítási költségek felszámításával osztják el maguk között. Ez a szokás mindenesetre élelmességre vall és kívánatos volna, hogy a magyarlakta községek gazdái is kövessék. Az is dicséretes dolog a németeknél, hogy minden egyes községben aféle „spór egyletet" alakítanak, megtakarított pénzüket oda viszik és az egybegyűlt tőkéből megszorult gazdatársaiknak kölcsönt is nyújtanak. A vármegye területén borkereskedelemmel — kivéve Esztergomot — senki 219;