Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Vármegyei m. kir. erdöfelügyelöség. Vezetője: Hajdú Gyula m. kir. főerdömérnök. Vármegyei m. kir. államépítészeti hivatal. Vezetője: Ujszászi Imre m. kir. műszaki tanácsos. Vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség. Vezetője: Jerziersky Mihály m. kir. gazd. felügyelő. Vármegyei m. kir. népgondozó hivatal. Vezetője: Brandsch Mihály tanácsnok. Vármegyei vitézi székkapitányság. Vezetője: vitéz Pongrácz Bartha Ede m. kir. honvédezredes. Esztergom vármegye címere, pecsétje és történeti emlékei. Esztergom vármegye temérdek történelmi emlékkel rendelkezik, ami természetes is, mivel hazánk földjének történelmében, a keltáktól kezdve napjainkig, az egész országra kiható történések színhelye volt. A rómaiak korában hadászatilag megerősített legészakibb védőbástya, melyben élénk katonai és polgári élet zajlott, a népvándorlás korában az átvonulás egyik főútja, majd a keresztény magyarság és nemzeti királyság fővárosát és a prímásérsek székhelyét körülvevő vármegye, úgy hogy ez egyike ama megyéknek, melyeknek históriai emlékein keresztül végigvonul hazánk egész történelme. Ebben a megyében nemcsak néhány düledező várrom beszél a múltról, hanem ősrégi római eredetű földsáncoktól kezdve az Esztergom határában feltárt Johannita-rendházig minden kő azt bizonyítja, hogy az országnak ez a része soha sem került le a történelem országútjárói, hanem gyűjtőhelye a műemlékekben megnyilatkozó századoknak. Azonban a történelem nemcsak alkotásokban nyilatkozik meg, hanem — sajnos — legalább ugyanannyira rombolásokban is. Így a tatár, a török és egyéb dúlások erősen hozzájárultak ahhoz, hogy a történelmi emlékek nem állnak előttünk régi nagyságukban és jó részük csak romjaiban hirdetheti a kelták és rómaiak alkotásainak jeleit, továbbá régi királyaink és prímásaink alkotókészségét. Csaknem minden falu határában kelta emlékek, római oszlopok, avar és Árpádkori temetők, rombadőlt kolostorok, kopár várromok, vagy félig-meddig restaurált templom őrzi a multat és ahol nincsen várrom, elégett fejedelmi lak, elporladt klastrom, ott beszélnek a régi helységnevek, dülőelnevezések, most már inkább sejtetve, mint bizonyítva, hogy minden hegyoldalhoz, dombhoz és parthoz elmúlt századok eseményei kapcsolódnak. Ezek után ismertetni fogjuk Esztergom vármegye történeti emlékeit, míg Esztergom városának relikviáit külön fejezetben tárgyaljuk. A vármegye címere és pecsétje. Esztergom vármegye a XV. sz.-ban éppen úgy hitelesítette az okleveleket, mint a többi vármegye, tehát az okirat hátlapjára, vagy aljára került az alispán és a két szolgabíró családi pecsétje. Az első így hitelesített okmány

1 ma is olvasható állapotban, 1408-ból ered, a pecséteknek csak a helye látszik és i O. L. M. O. D. L. 9467. 16* 193