Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Az esztergomi érsekek névsora 1001-től napjainkig. Történelmi következtetések nyomán megállapítható, hogy Esztergom vármegye az ország legősibb vármegyéje, sőt bizonyosra vehető, hogy amenynyiben IV. Béla korától jelentkeznek a vármegyék, azok között a legelső volt. Ez nein is lehetett másként, hogyha tudjuk, hogy abban a korban Esztergom királyi székhely volt s a vármegyék szervezésének itt kellett történnie, tenát alaposan lehet arra következtetni, hogy a szervezés első szülöttje Esztergom vármegye volt. Amint büszkén tekint vissza a vármegye arra, hogy széknelye az Aipádok alatt országfőváros volt és területe elsőnek szerveztetett a vármegyék között, azonképen fentarthatta tekintélyét ama körülménynél fogva, hogy az ország keresztény főpásztorainak állandó székhelyéül szt. Istvántól fogva és annak akaratából Esztergom jelöltetett ki és maradt. Ez az utóbbi körülmény kötelez bennünket arra, hogy az esztergomi érsekek névsorát 1001-től napjainkig ide iktassuk. A tiszteletreméltó névsort három részre osztjuk. Nevezetesen 1001-től az Árpád-ház kihaltáig, azután nyolcvannégy esztendő — mint amely idő alatt az érseki szék üres volt — kihagyásával 1387-től Esztergom elestéig és ettőlfogva napjainkig. I. Az esztergomi érsekek névsora az érsekség megalapításától (1001.): Sebestyén 1001; Aschrich (Anasztáz) 1007—1036; Domonkos 1037; Benedek, másként Beneta 1046—1055; Dezső vagy Ders 1067—1075; Nehemias 1075—1077; István 1093; Acna 1094; Seraphin 1095—1104; Lőrinc 1105—1116; Marczel 1124; Feliczián 1127—1139; Macarius 1142—1146 jan. 25; Martyrius 1150—1158 febr. 14. után; a Guth Keled nembeli Lukács 1158—1174; "Miklós 1181—1183; Jób 1185—1203; a Csák nembeli Ugrón 1204; Calanus választott érsek 1204—1205 aug. 1; János 1205 okt. 6-tól 1223 novemberig; Tamás 1224. Széküresedés 1224—26. Róbert mester 1226 március 13-tól 1239 nov. 2-ig; Mátyás 1240 március 6. elesett a muhi csatában 1241 április 11; a Báncza nembeli István 1242 májustól választott érsek 1252 novemberig. Széküresedés 1252 nov.—1254. Benedek II. 1254 február 25-től 1261 július 2 utánig; a Csurla nembeli Joakim fia Fülöp 1265 január 11-től 1272 dec. 18 után; a Kán nembeli Miklós választott érsek 1273 márc.— 1273 júniusig. Széküresedés 1273 jún.—1274. Benedek mester 1274 márc.— 1276 decemberig; a Kán nembeli Miklós másodízben 1277 februártól 1278 június l-ig. Széküresedés 1278 jún. 1.—1279 jún 13. A Monoszló nembeli Ladomér 1279 jún. 13-tól 1298 januárig; Bicskei Botond fia Gergely választott érsek 1298—1303 szeptember 7. II. 1387-től Esztergom elestéig (1543.): Kanizsai János 1387—1418; Hohenlohe György 1422—23; Pálóczy György 1423—39; Széchi Dénes 1440—1465; Zrednai Vitéz János 1465—72; Beckensloer János 1473—1476; János arragoniai herceg 1480—1485; Estei Hippolyt ferrarai herceg 1487—1496; Erdődi Bakócz Tamás 1497—1521; Szatmári György 1521—1524; Szálkái László 1524—1526; Várdai Pál 1526—1549. 89;