Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

bölcseletéről készült értékes tanulmányát. Esztergomi kanonok korában a műit szazad 9u-es éveinek elején biinor János menett az egyházpolitikai kérdésen önálló teldolgozásávai és megviiagitásával toglalkozou, majd terjedelmes kötetoen szánt síkra a kath. egynáz szempontjauol eiitéiendó nalottégetés ellen. Később az elkeresztelési viták alkaimáuol készült tanulmánya keltett feltűnést annak dacára, hogy azt nevével nem látta el, ellenben az egyházi körök jól tudták, hogy az az ó tollából származik. Cikket irt az elkeresztelésről is, de szintén nevtelenül. Ez a cikk rendkívüli okiejtése és élessége miatt általános feltűnést keltett s hogy hogynem, gr. Szapary Gyula akKori miniszterelnöknek tudomására jutott, nogy a cikk írója dr. Csernoch volt. Szapáry ezt szóvá is tette Simornál, azonban a megértő főpásztor az észrevételt az akkori viszonyok bölcs mérlegelése mellett figyelmen kívül hagyta. Ebben az időben dr. Csernoch cikkei a kath. egyház erdekeit lelkesen szolgáló Magyar Állam című napilapban és a bécsi v/atenandban jeieniek meg.

1 Dr. Csernoch János, mint politikus. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának dr. Csernoch János fiatal kanonok korától togva tagja volt. Erről a megye történetében már emlékeztünk és kiemeltük, hogy minden olyan kérdésben, amely az egyház, vagy az állam érdekei ellen irányult a legmerevebb ellenállást tanúsította, sőt adott esetekben vállalta az ellenzéki vezér szerepét is. Ami egyházi pályafutását illeti, megállapított tény, hogy Rómában tekintélye volt. Bizonyítja ezt többek között az a tény, hogy amikor Scapinelli pápai nunciust Bécsből visszahívták, a nuncius Valfré di Bonzo nevű utódjának azt tanácsolta, hogy a Magyarországot érintő egyházi ügyekben mindenkor tartsa figyelemben dr. Csernoch javaslatait. A magyarországi kormányelnökkel, t. i. azokkal, akik az egyházat és a nemzeti ügyet szívükön viselték, állandóan a legmeghittebb viszonyban volt. így gr. Tisza Istvánnal, Wekerle Sándorral stb. A társas életben dr. Csernoch János igen jókedélyü joviális ember volt. Szerette az egészséges humort és anekdotáival ismerőseinek és környezetének sok kellemes percet szerzett. Kora fiatalságától Esztergomban lévén, mindenki ismerte és ő is mindenkit ismert. Gyalogsétái éppen ezért voltak nevezetesek. Ugyanis sorra szólította a járókelőket és bensőségesen érdeklődött körülményeik iránt. Esztergom városa dr. Csernoch János tiszteletére a legszebb sétányt az ő nevéről még életében elnevezte, Budapest székesfőváros közönsége pedig a budai vár egyik bástyájának elnevezésével örökítette meg emlékezetét. Serédl Jusztinján hercegprímás. Magyarország jelenlegi hercegprímásának és Esztergom érsekének életrajza a következő: 1884. évi április 24-én a pozsonymegyei Deáki községben született. A középiskola hat osztályát a pozsonyi gimnáziumban végezte és a hét és nyolcadik osztályokra Pannonhalmán készült, míg az érettségit a győri bencés gimnáziumban tette le. A szt. Benedek rendbe 1901. évi augusztus 6-án vétetett fel, amikor is az addigi György keresztneve helyett a Jusztinján nevet nyerte. A jeles érettségi után dr. Fehér Ipoly főapát Rómába küldte teológiára a Monté Aventinon levő bencés egyetemre, ahol egyéb tanulmányai me'lett hét élő nyelvet sajátított el. Minthogy a teológiát kitüntetéssel 1 Dr. Lepold Antal: Csernoch János hgpr. élete. Eszt. Évlapjai, 1925. 6—27. 1. 187;