Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

gomi részleges képviselőválasztás is. Ez utóbbit az 1913-ban bekövetkezett lemondás miatt új választás követte. , Az 1912-ik esztendőnek történetéhez tartozik annak megállapítása, hogy Vaszary Kolos bíbornok-hercegprímásnak távoznia kellett az érseki székből. Amiként az évszázados törzset láthatatlan ellenség rágja, pusztítja és lassan, de biztosan elemészti életerejét, épúgy titkos aknamunka folyt ő ehene is. Megvádolták aggkori gyengeséggel, képességeinek hanyatlásával, tekintélyének csökkenésével, visszavonuló magatartása és az érseki javak helytelen gazdálkodásával és így történt, hogy a Milleneum főpapjának távoznia keiiett. Három év múlva balatonfüredi magányában szólította magához az Úr 83 éves korában a Szent Benedek-rend büszkeségét, a magyar történelemírás hivatott apostolát, a hazáját mindenkor nyílt szókimondással szolgáló igaz főpapot. Életének és főpásztori tevékenységének minden mozzanata nyitott könyv volt, és hogyha most ezt a nyitott könyvet lapozzuk, s egyúttal tájékozottak vagyunk a tekintetben, hogy szelleme haláláig friss maradt, hogy tekintélye sohasem csökkent, hogy visszavonuló magatartása tulajdonképpen a bölcs életszemlélet eredményein kívül személyének szerénységében nyilatkozott tneg s végül, hogyha megállapítjuk, hogy az érseki javakkal való sáfárkodása — mint utóbb kiderült •— kifogástalan volt, akkor nyugodt lélekkel állapíthatjuk meg, hogy vele súlyos méltánytalanság történt. Az 1912-ben megüresedett érseki szék dr. Csernoch János (1852—1927) kalocsai érsekkel töltetett be. Esztergom vármegye és Esztergom város a világháborúban. Amikor 1914-ben az egész világot villámgyorsasággal befutotta az a hír, hogy Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét június 28-án Szarajevóban meggyilkolták, senki sem sejtette, hogy ez a gaz cselekedet robbantja ki a világháborút. Pont a gyilkosság napján Dorog községben az Esztergom vármegyei Tűzoltó Szövetség tartott megyei versenyt, amelyen a megye vezető egyéniségei is megjelentek. A megrendítő hír a verseny befejezése után a délutáni órákban érkezett és azok körében, akik felette gondolkoztak, érthetően aggodalmat keltett. Egy kérdés tolult minden ajkra: Vájjon miféle köveíkezmenyei lehetnek a gyilkosságnak? Arra, hogy ez az esemény a Monarchiát Szerbia ellen fellépésre fogja kényszeríteni, mindenki gondolt, azonban arra, hogy belőle világégés következik, talán még a nagyhatalmak furfangos diplomatái sem gondolhattak. A trónörököspár elleni merénylet után a legfőbb hadúr Szerbia ellen elrendelte a részleges mozgósítást, majd július 29-iki kelettel megjelentek az általános mozgósítást elrendelő királyi hirdetmények. Megrendítő szavakkal ecseteli az agg uralkodó ennek okait és tudatja alattvalóival, hogy mikor erre határozta magát „mindent megfontolt és mindent meggondolt . . ." A részleges mozgósítás Esztergom vármegyét és Esztergom városát nem érintette, ellenben az általános mozgósítás már igen és július hó 30-ával megkezdődtek azok a közigazgatási és katonai intézkedések, amelyek a hadrakelés feltételeit biztosítani voltak hivatva. Dicséretesen ment minden. Esztergomban ebben az időben a cs. és kir. soproni 76-ik gyalogezrednek egy és az esztergomi cs. és kir. 26-ik gy. ezrednek egy zászlóalja állomásozott. A 76-osok az általános mozgósítás folytán azonnal Sopronba indultak, míg a 26-osoknak Győrött állomásozott két zászlóalja Esztergomba tért vissza. Hat éven át volt a 76-os ezred Esztergomban s ez alatt az idő alatt 156