Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

alkalommal elhatározta, hogy Báthory Schultz Bódognak az esztergomi honvédtemetőben levő sírját emlékkővel jelölteti meg.

1 Ebben az esztendőben ünneplésben sem volt hiány. A szt. Benedek-rend szelídlelkü tagját, a kitűnő történészt, az esztergomi bencés főgimnáziumnak egykori jóságos tanárát, nemzedékek atyai nevelőjét: Vaszary Kolost, a rend főapátjává választotta; Mayer István vál. püspök és érseki helynök ötven éves írói tevékenységét ünnepelte; Simor János bíbornok-hercegprímás pedig pappá avatásának ötvenedik évfordulójához ért. E három jeles férfiúnak ünneplése és üdvözlése megfelelő keretekben folyt le. Az 1889-ben a vármegye közönségét az országgyűlési véderő vita annyiban foglalkoztatta, hogy azzal szemben állást foglalt. Az ugyanez évi decemberi tisztújító közgyűlésen alispánul ismét Kruplanicz Kálmán, főjegyzőül pedig Andrássy János választattak meg. Mélységes gyász érte az országot, a vármegyét és a várost Simor János bíb.ornok-hercegprímásnak 1891 .évi január hó 23-án bekövetkezett halálával. A ritka jóságú, emberszerető, minden szépért lelkesedő, a közcélokat fejedelmileg támogató egyházfő érdemeit és emlékét a vármegye közgyűlése jegyzőkönyvébe való beiktatással tisztelte meg. A vármegyének tavaszi közgyűlése ünnepszámba ment. Gróf Mailáth György főispán ugyanis tíz évvel azelőtt foglalta el a főispáni széket. A rendkívül népszerű főispánt a megye közönsége meleg ünneplésben részesítette és meglepetésül ugyanakkor leplezte le az arcképét is. Mint említettük, az érseki szék Simor halálával megüresedett. Ugyanez évi október 27-én kineveztetett az utód Vaszary Kolos pannonhalmi főapát személyében. Az új prímást a vármegye feliratilag üdvözölvén, Vaszary Kolos válasza a következő volt: „A történelem határozta meg a viszonyt Magyarország hercegprímása és Esztergom vármegye között s kijelölte az irányt, melyben haladnom kell. Ennek szemelőtt tartása mellett legjobb akaratú hazafias és főpásztori törekvésem a haza s szentegyházam javára, apostoli királyunk dicsőségére és Esztergom vármegye jogosult érdekeinek előmozdítására fog irányulni." Vaszary Kolos, aki időközben bíbornok lett, 1893 február 4-én foglalta el érseki székét és február 7-én szenteltetett püspökké. Az 1893-ik esztendőnek több kiemelkedő eseményéről kell emlékeznünk. Néhai való I. Ferenc József ennek az évnek közepén: június hó 6-ián, ülte koronáztatásának negyedszázados évfordulóját. Az országos ünnepen a vármegye gróf Mailáth György főispánnal és Andrássy János alispánnal az élén, küldöttséggel vett részt. Az országos ünneplésnek szónoki remekei közül különösen kiemelkedett a bíbornok-hercegprímásnak a királyhoz intézett üdvözlő beszéde nemcsak klasszikus öszeállításában, hanem izzóan hazafias, igen közvetlen tartalmában is úgyanyira, hogy annak nyomán Magyarország hercegprímásával, mint a bátor szókimondás jellemerős és nemzetét szerető főpapjával, minden ország sajtója feltűnést keltő módon foglalkozott. A másik esemény gróf Mailáth Györgynek a főispáni székről történt váratlan lemondása volt. Ennek oka az volt, hogy a főispán — mint buzgó katholikus — az országgyűlést foglalkoztató polgári házassági törvényjavaslattal szemben a kormány felfogását nemcsak nem osztotta, sőt ellenkezőleg az ellen foglalt állást. A rendkívül megkedvelt s minden tisztelet által kísért főispán lemondása Esztergom vármegye közönsége körében mélységes fájdalmat keltett és ehhez méltó volt búcsúztatása is. 1 Báthory Schultz Bódog öregségi éveit a hontmegyei Kövesden töltötte és ott is halt meg. Utolsó kívánsága az volt, hogy a honvédtemetőben temessék el rég nyugvó bajtársai mellé. 144