Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szoborban örökítették meg. A lelkes magyar hercegprímás szobra a főszékesegyház oszlopcsarnokát díszíti. Minthogy az ország valamennyi érsekének Esztergom volt a székhelye, érthető, hogy Esztergom megye és Esztergom város története az érsekekről való emlékezést nem nélkülözheti. Éppen ezért eddig mindazokról az érsekekről emlékeztünk, akik a magyar történelem kimagasló alakjai voltak. Természetes követelmény tehát, hogy arról is emlékeznünk kell, hogy Kopácsy József halála után ki következett? 1848 június hó 25-én V. Ferdinánd az üresedésben volt hercegprímási székre Hám János szatmári püspököt nevezte ki. Hám hódolattal fogadta ugyan a kinevezést, azonban Esztergomban nem foglalta el az érseki széket és az egyházmegyét Pestről a Szervita-rend székházából kormányozta. Ezzel a szelídlelkü férfiúval, akit magas egyházi méltóságba a magyar kormány előterjesztése juttatott, az történt, hogy amikor Windischgrátz teljhatalmú osztrák fővezér megszállta a fővárost, ennek felszóllítására oly értelmű körlevelet bocsátott ki, amelynek tartalma merőben ellenkezett a nemzeti törekvésekkel. Ennek tulajdoníthatta, hogy a magyar kormány vele szemben megtorlást alkalmazott oly értelemben, hogy vagyonát zár alá vétette s bizonyára személyes szabadságában is korlátozni kívánta. Hám azonban akkor, amikor a honvédhadsereg Buda ostromához fogott, Bécsbe menekült, ahol főpásztori méltóságáról lemondott, majd amikor az önkényuralom bekövetkezett, visszanyerte szatmári püspöki székét. Hámot a nemzeti üggyel szemben tanúsított magatartásáért nem érhette vád, mert elháríthatatlan kényszer hatása alatt cselekedett s ki tudja, hogy mi ment végbe lelkében akkor, amikor a hatalom válaszút elé állította? ... A lemondott hercegprímás utódjául I. Ferenc József 1849 július hó 21-én nagykéri Szcitovszky János pécsi püspököt nevezte ki. Érseki tevékenységéről később emlékezünk. Az osztrák rendszer bevezetése. Arról már emlékeztünk, hogy amint Esztergom megyét kiürítette a honvéd hadsereg, az elnyomó rendszer emberei nyomban hozzáfogtak az új „rend" megalapozásához, melynek vezéréül Jagsich megyefőnök jelentkezett. A közjogi vármegye helyébe mindenütt a kerületi rendszer szerveztetvén, Esztergom vármegye területe 1850—1853-ig a Pest-budai kerület alá rendeltetett, 1853-tól pedig a dunántúli rész Komárom vármegyének ide eső oldalával együtt Esztergom székhellyel alkotott egy kerületet, amely a budai helytartósághoz tartozott, míg a dunáninneni rész Komárom székhellyel, mint kerület, a pozsonyi helytartóság alatt állott. A közbiztonsági szervezet is megváltozott és a csendbiztosi intézményt a zsandár-rendszer váltotta fel. Nézzük most már, hogy az Esztergom székhellyel szervezett kerület hány járást és hány községet foglalt magában? Járása három volt, nevezetesen az esztergomi, a kócsi és a tatai és járásnak számított Esztergom városa is. Amíg azonban az esztergomi, kócsi és tatai járások élén szolgabírák működtek, addig az Esztergom városi járást főpolgármester vezette s annak hatásköre a várossal már akkor egybeépült volt Érsek—Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező községekre terjedt ki. Egyébként az esztergomi kerület alá 1 város (Esztergom), 3 mezőváros, 64 község és 26 puszta tartozott. Az igazságszolgáltatás is új rendezést nyert. így az esztergomi, a kócsi és tatai szolgabírói járások területére Esztergom székhellyel büntető és polgári 134