Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

mak által engedékenységre kényszerített uralkodót és Magyarországgal szemben állandóan ellenséges érzülettel viseltető osztrák tanácsadóit arra irányították, hogy amit az 1848-iki törvényekkel a nemzetnek biztosítottak, ugyanazt semmisnek nyilvánítsák. Mielőtt ezeket az okokat megvilágítandók, emlékeztetnünk kell arra, hogy a Habsburgok trónfoglalása óta a trónutódok részéről állandóan az a törekvés nyilvánult meg, hogy Magyarország önállósága megsemmisíttessék, az ország osztrák tartomány legyen és a nemzet úgy érzelmei tekintetében, mint nyelvében átalakíttassék. Tudjuk a történelemből, hogy ez a törekvés nemzetünk egyetemének többségében állandó ellenállásra talált és hogy ez az ellenállás pl. II. Rákóczi Ferenc zászlóbontása következtében nyolc évi véres küzdelmet jelentett. Kérdés tehát, hogy az 1842-iki francia forradalom előtt egészen 1848-ig a Bécsből irányitott elnyomó kormányzással szemben folytatott reformtörekvéseknek mi volt a célja? Semmi más, mint Magyarország függetlenségének megszerzése. Kérdezzük most már, vájjon azok a törvényjavaslatok, amelyek az 1848-iki törvények alkotására vezettek, tényleg olyanok voltak-e, hogy a teljes függetlenség biztosítékai bennük meghatároziattak? A felelet? Nem voltak olyanok, mert ismeretlen okból kimaradtak belőlük azok a feltételek, amelyek egy ország függetlenségének és közgazdasági helyzetének igazi alapját adni hivatottak. Érdekes dolog, hogy erre a hiányra az április 11-iki törvényhírdetés után senki sem jött rá, azaz, hogy a nagy eseményeknek egyik harcosa igen. Ez a férfiú pedig Kossuth Lajos volt és amíg a nemzet örömmámorban úszott, ö előállott e hiányok követelésével, vagyis pótoltatni akarta az 1848-iki törvényeket azzal a kiegészítéssel, hogy legyen önálló nemzeti hadsereg, önálló nemzeti bank és önálló vámterület. V. Ferdinánd és tanácsadói ebben az új követelésben a Monarchia veszedelmét látták egyrészt azért, mert a magyar nemzeti hadsereg létesülése esetén a Monarchia hadi egysége felbomlik, másrészt meggyengül az osztrák-magyar bank, s végül, mert ha egy külön magyar vámterület alakul, Ausztria önző közgazdasági életét alig kiheverhető károsodás éri. Ettől eltekintve, azt a felfogást is vallották, hogy a magyar országgyűlés részéről annak idején meghatároztattak azok a követelések, amelyek az 1848-iki törvényekben leszögeztettek, nincs tehát helye annak, hogy olyan új követelések állíttassanak fel, amelyek a Monarchia hadereje egységének és közgazdasági berendezésének addigi megalapozottságát alááshatják. A merev osztrák állásponttal szemben az ősi függetlenség és önállóság követelése Kossuth irányítása mellett mindjobban előtérbe hozatva, az uralkodó szembefordult a nemzettel, bécsi titkos bíztatás következtében egyszerre csak fellázadnak a nemzetiségek, mire a felelős minisztérium lemond és 1848 július 2-án az országgyűlés Kossuth elnöklete alatt megalakítja a honvédelmi bizottságot, amelynek — minthogy a rendes katonaság a lázadás elnyomása érdekében mitsem cselekszik — első feladata a honvédhadsereg felállítása. Ezután egymást követik az események. A honvédség leveri a lázadást, viszont Bécsben sem késlekednek és Jellasics vezérlete alatt horvát hadsereg tör be az országba. A honvédség azzal is elbánik. Időközben Windischgratz leveri a bécsi forradalmat, majd pedig bekövetkezik V. Ferdinánd lemondása és helyébe lép 1848 december 2-án I. Ferenc József, de nem mint magyar király, hanem, mint osztrák császár, kinek trónralépése után elindulnak Windischgratz hadai Magyarország ellen, meg sem állnak Budáig, amelynek sok viszontagságot látott bástyáira kitűzik a fekete-sárga lobogót... Innentől kezdődik a magyar nemzet újabb élet-halál harca, amelynek legyőzésére elégtelen az osztrák haderő és a honvédség héroszi küzdelme orosz beavatkozás után ér lesújtó véget... 127