Komárom-Esztergom megye településtörténeti kalauza

A TELEPÜLÉSEK LEÍRÁSA ÉS BIBLIOGRÁFIÁJA - ETE

ETE 1529-ben a török elpusztította. 1648-ban az új földesúr, Zichy István népesítette be környékbeli protestáns magyarokkal. 1760-ban Zichy Jánostól évi 1000 forintért megváltották szolgáltatási kötelezettségeiket. 1710-ben a fél évig pusztító pestis 323 áldozatot követelt. Az 1784-1787-es népszámlálás nemesi közbirtoknak minősítette. Ekkor 116 házban 277 család élt. Népessége 1109 fő volt. 1 pap szolgált a faluban. 21 nemest, 5 polgárt, 112 parasztot, az utóbbi kettő 109 örökösét és 112 zsellért írtak össze. 1848-ban 1158 lakója volt, akik közül 41 katolikus, 7 evangélikus, 1098 református és 7 zsidó vallású. Szorgalmas lakóiról Fényes Elek még megjegyzi:"... a körülfekvő pusztákon sokat haszonbérelnek". A település később is megőrizte mezőgazdasági jellegét. Az 1930-as években a gazdálkodást segítette a Szejjeles Gazdák és Tagos Gazdák Legeltetési Társulata, mely 1947-ben az Etei Gazdák Legeltetési Társulata néven még működött. Egyesületei közül elsőként a Községi Gazdakört jegyezték be 1925-ben, ezt követte még ugyanebben az évben a Levente Egyesület, majd 1930-ban a Polgári Lövész Egylet, 1933-ban az Önkéntes Tűzoltó Testület. 1936-ban a Keresztyén Ifjúsági Egyesület. Levéltári források megemlékeznek még az alakulás évének jelzése nélkül a Református Énakkarról is. A második világháború harcai 1945. március 17-én értek véget a faluban. A területén alakult Kossuth Tsz. később a kisbérihez csatlakozott, majd 1990-ben önállósult. Népessége 1990-ben 686 fő volt, területe 2062 hektár. 1977. április l-jétől Kisbér és Hánta közös tanácsú községekhez csatolták. 1990. január l-jével ismét önálló község lett. NÉPRAJZ Földrajzi nevei a falu birtokviszonyait és gazdaságát idézik: Jegyző-, Tanító-, Falu-földek, Szélmalomdűlő, Vermek (gabonatárolásra használták). Az 1800-as évek elejétől napjainkig fennmaradt a községben több három osztatú lakóház. Ezek a házak deszkaoromzatúak (Pl.Kossuth L. u. 2. /1817/). KATOLIKUS, REFORMÁTUS EGYHÁZ Egy 1335-ös oklevél Mindenszentek tiszteletére emelt kőtemplomát említi. Ez a török alatt elpusztult. Önálló plébánia nem szerveződött, később császár filiájaként működött. Anyakönyveit 1724-től ott vezetik. A református gyülekezet a betelepítés után 1648-ban egyházközséggé szerveződött és iskolát is működtettek. Templomot 1649-ben emeltek, tornyát 1817-ben építették. Első ismert nevű református prédikátora 1674-ben Vöröstői Pál. 1713-ban a Kocsi zsinaton Németi István etei lelkészt megfosztották hivatalától és helyette Gönczi Jánost avatták lelkésszé. Ezen a zsinaton Laki János nevű tanítójuk is részt vett. 1717-ben az ellenreformáció idején az etei lelkész ellen Komáromban vizsgálat folyt. Anyakönyveit 1709 óta őrzi. Gazdag levél- és irattára helyben kutatható. NEVEZETES SZEMÉLYEK BERTHA Sándor (Ete, 1796. április 7. - Budapest 1877. február 4.): Ügyvéd, a MTA levelező tagja. Vörösmarty Mihály és Fáy András barátja, Széchenyi István bizalmasa, Verseket, tanulmányokat írt. Bertha Sándor zeneszerző édesapja. 186